Az alacsony presztízsű foglalkoztatottak térbeli eloszlásának összefüggései Magyarországon, 2011-2022 = Spatial distribution of low-prestige employment in Hungary, 2011-2022

Lőrinc, Balázs and Káposzta, József (2024) Az alacsony presztízsű foglalkoztatottak térbeli eloszlásának összefüggései Magyarországon, 2011-2022 = Spatial distribution of low-prestige employment in Hungary, 2011-2022. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 38 (3). pp. 34-56. ISSN 0237-7683

Preview

Text 2_3548.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (14MB) | Preview

Abstract

A 21. század tudásalapú gazdasági fejlődése következtében a munkavállalók foglalkoztatási kilátásai jelentősen megváltoztak. A munkaerőpiac ezen átalakulása kiemelten érintette az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjait, hiszen akik nem tudták követni az átalakulás kihívásait, azok a munkaerőpiac perifériájára kerültek. Napjainkra a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának kérdése Magyarország számára a kiemelt stratégiai célok közé került, ahol a legfontosabb kérdés, hogy milyen módon lehet az alacsony képzettségű, a területi különbségek kialakulásában kiemelt szerepet játszó társadalmi rétegeket fejlődési pályára állítani, a munkaerőpiac aktív szereplőivé tenni. E tézisekhez kapcsolódva tanulmányunkban a hátrányos helyzetben lévők egy speciális csoportját, az alacsony presztízsű, szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozókat vonjuk vizsgálat alá. A foglalkoztatottak számának 2011 és 2022 között végbemenő nagyarányú (közel 20%-os) növekedése által hazánk 2022-re közel került a teljes foglalkoztatottság állapotához, ugyanakkor a foglalkoztatottak számának nagyarányú növekedése területileg egyenlőtlen módon ment végbe. A 2011 és 2022 közötti intervallumban növekvő igény látható a magasabb készségszintet igénylő foglalkozások iránt, amivel közel azonos ütemben változott az egyszerű, speciális szakképzettséget nem igénylő alacsony presztízsű foglalkozásokban dolgozó létszámnövekedése is. Tanulmányunkban próbát teszünk olyan területi összefüggések bemutatására és elemzésére, amelyek a hazai félperiféria és periféria munkaerőpiaci átalakulási folyamatainak tendenciáira hívják fel a figyelmet és a stratégiai fejlesztésekhez megkerülhetetlen tényeket tárnak elénk. Mindezen összefüggések is arra inspirálnak minket, hogy keressük a választ a szükséges gazdasági növekedés területi irányaihoz, a területfejlesztés hosszú távú stratégiai céljaihoz, amiket erősen determinálnak az alacsony presztízsű munkavállalók területi eloszlásai. | The knowledge-based economy of the 21st century has significantly changed the employment prospects of workers. This transformation of the labour market has particularly affected low-skilled and disadvantaged groups of workers, as those who have not been able to keep up with the challenges of change have been marginalised. Nowadays, the issue of the integration of disadvantaged people has become one of the key strategic objectives for Hungary, where the most important question is how to put low-skilled social groups, which play a key role in the development of regional disparities, on a development path and make them active players in the labour market. There is no doubt that national decision-makers have a key role to play in raising the skills and education levels of their populations and in helping disadvantaged groups to catch up. Of course, we should not only think of primary and secondary education, but also of adult education opportunities, among others, and higher education has a key role to play, as the skills acquired here can provide a strategic, developmental and developmental approach, a way of life and thus economic growth and recovery. Linked to these theses, our study focuses on a specific group of disadvantaged people, those working in low-prestige, unskilled occupations. The large increase in employment between 2011 and 2022 (close to 20%) has brought Hungary close to full employment by 2022, but the large increase in employment has been uneven across regions. Between 2011 and 2022, there was an increasing demand for occupations requiring higher skill levels, with a similar increase in the number of people working in low-skilled, low prestige occupations. Unequal changes in the economic structure have caused spatial social transformations that may further reinforce the cumulative peripheral situation. At the same time, it should be stressed that after 2010, disadvantaged and lagging areas are catching up in terms of employment rates, as a result of work-based economic development. If this can be stabilised, it will then be possible to increase the level of skills, which could also have an impact on reducing the rate of emigration. In our study, we attempt to present and analyse spatial contexts that draw attention to the trends of labour market transformation processes in the semi-periphery and periphery of the country and reveal facts that are inevitable for strategic development. All these contexts also inspire us to search for answers to the territorial directions of the necessary economic growth and the long-term strategic objectives of territorial development, which are strongly determined by the territorial distribution of low-prestige workers.

Actions (login required)

Edit Item