Manzinger, Krisztián (2024) Az állampolgárság mint nemzetépítési eszköz : Lettország a jog, a politika és történelem háromszögében. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 65 (3). pp. 37-58. ISSN 0002-564X
|
Text
tan_ManzingerKrisztian.pdf - Published Version Download (192kB) | Preview |
Abstract
A Szovjetunió által megszállt Lettország területére több százezer embert költöztettek be 1945 után, jelentős mértékben megváltoztatva az állam etnikai viszonyait. Mivel a beköltözött, döntően orosz nyelvű lakosság jelentős része 1991 után sem távozott, Lettország az állampolgársági szabályozással próbálta az állam nemzeti jellegét biztosítani, ami a lakosság mintegy 30%-ának lett állampolgárságból kizárását eredményezte. Habár a balti állam részese a hontalanságot kizáró nemzetközi egyezményeknek, azok alkalmazását nem tartotta szükségesnek, mert érvelése szerint a Szovjetunió széthullásakor nem függetlenedett, hanem visszaállította az 1940-ben jogellenesen felszámolt függetlenségét és azoknak az állampolgárságát, akik maguk vagy felmenőik révén akkor lett állampolgárok voltak. Nemzetközi nyomásnak engedve később Riga létrehozta a nem-állampolgár státuszt, amelyre az állam a lett állampolgárság megszerzésének előszobájaként tekintett. Habár mára a nem-állampolgárok és a hontalanságot az orosz állampolgárság felvétele révén kikerülők száma jelentősen csökkent, annak oka elsősorban demográfiai tényezőkre és nem a honosítás sikerére vezethető vissza. A lett állam célja továbbra is az állampolgárság kiterjesztése, ami a Lettország területén született hontalan és nem-állampolgár újszülöttek esetében immár automatikus, a felnőttek esetében azonban a raison d’état okán továbbra is honosításhoz – vagyis a lett nyelv elsajátításához és az állam szempontjából való megbízhatósághoz – kötött, abban az esetben is, ha az illető az ország területén született, és nem rendelkezik más állampolgársággal. A fő kihívást ma is az érintett, lett állampolgársággal nem rendelkező, állandó jelleggel Lettországban élő, a lakosság mintegy 10%-át kitevő társadalmi réteg motivációjának alacsony szintje okozza, ráadásul a 2022-es Ukrajna elleni orosz agresszió újabb kihívást teremtett az állam számára.
Item Type: | Article |
---|---|
Subjects: | J Political Science / politológia > J0 General legislative and executive papers / állam- és jogelmélet általában J Political Science / politológia > JA Political science (General) / politológia általában |
SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
Depositing User: | MTMT SWORD |
Date Deposited: | 05 Nov 2024 08:58 |
Last Modified: | 05 Nov 2024 08:58 |
URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/208555 |
Actions (login required)
Edit Item |