Objektív meggyőződés? A lelkiismereti meggyőződés azonosításának lehetőségei az állam világnézeti semlegességének követelménye alapján

Benkő, Orsolya (2024) Objektív meggyőződés? A lelkiismereti meggyőződés azonosításának lehetőségei az állam világnézeti semlegességének követelménye alapján. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 65 (3). pp. 3-23. ISSN 0002-564X

Preview

Text 003-023.pdf - Published Version Download (168kB) | Preview

Abstract

Az állam világnézeti semlegessége és a vallásszabadság mára igazi „se veled, se nélküled” kapcsolatba kerültek egymással. Pedig kapcsolatuk csaknem ötszáz éve tart, és évszázadokon keresztül elválaszthatatlannak tűnt egymástól a világnézeti semlegesség követelménye és a lelkiismereti és vallásszabadság. Mára ez az összefonódás nemcsak hogy elszakadni látszik, hanem a világnézeti semlegességet sokszor olyan követelményként kezelik a bíróságok, amely érdekében a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozható. Az elemzés nem a világnézeti semlegesség követelményének és a lelkiismereti és vallásszabadság ütközésének eseteit vagy azok feloldását, hanem egyetlen előkérdését vizsgálja. Ez a kérdés, hogy meghatározható-e egyáltalán a lelkiismereti meggyőződés a világnézeti semlegesség követelményének tiszteletben tartásával. A semlegesség követelménye és a lelkiismereti és vallásszabadság látszólagos vagy valós ellentmondását az adja, hogy míg az alapvető jog megkívánja, hogy a védelem köre valamilyen mértékben beazonosítható legyen, a világnézeti semlegesség követelmény elvárja, hogy az állam ne minősítsen egyetlen meggyőződést sem annak szigorú értelemben vett tartalma vagy helyessége alapján. Az alapjog védelmi körének meghatározása önmagában is lehetetlennek tűnő feladat a meggyőződés szabadsága tekintetében, amit nehezít, hogy közben még a világnézeti semlegesség követelménye is megköti az állam kezét. A meggyőződés szabadsága a lelkiismereti és vallásszabadságnak éppen az a részjogosultsága, ami az egyénben zajlik, éppen ezért láthatatlan és szubjektív. Az Emberi Jogok Európai Bírósága éppen ezért a lelkiismereti és vallásszabadság megsértéséből eredő igényeket rendre a vallás kinyilvánításának elvei alapján bírálja el, anélkül, hogy vizsgálná, hogy a sérelem a meggyőződés szabadságát érinti-e. A tanulmány a meggyőződés szabadsága (forum internum) meghatározhatatlanságának okaira az Emberi Jogok Európai Bíróság, az Alkotmánybíróság gyakorlata és jogirodalmi megközelítések alapján mutat rá. Végül ismertet egy, az EJEB által kialakított, de nem következetesen alkalmazott tesztet, amely alapján a forum internum „rejtélyességét” eredményező sajátosságainak figyelembevételével azonosítható a meggyőződésen esett sérelem.

Actions (login required)

Edit Item