Wesselényi Miklós hűtlenségi pere

Torjay, Benedek (2019) Wesselényi Miklós hűtlenségi pere. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT, 10 (1). ISSN 2061-6260

Preview

Text 10_01_05_Torjay.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (472kB) | Preview

Abstract

Politikai bűncselekménynek azok a büntetendő cselekmények nevezhetők, melyek politikai célzattal az állam, illetve a fennálló hatalom ellen irányulnak. A középkortól ez az uralkodó elleni támadást jelentette. Ennek megfelelően fej- és jószágvesztéssel büntetendők a közös elnevezéssel hűtlenségnek számító esetek, melyek között szerepelt az alkotmány, a király és a korona közhatalma elleni támadás, illetve ellenszegülés. Ennek megállapítása esetén az adományozott birtok visszaszállt a királyra és újból adományozhatóvá vált. Az idők változásával az újbóli birtokadományozások jelentősége csökkent és előtérbe került a hatalom érdekeivel szemben álló politikai szereplők kiiktatása a közéletből. Ehhez jó lehetőséget szolgáltatott a hűtlenség bűncselekménye. Ilyen volt a Wesselényi Miklós ellen hűtlenség vádjával folytatott magyarországi eljárás is. A dolgozat e per előzményeit, folyamatát és hatásait bemutatja be, és arra keresi a választ, hogy Wesselényi Miklós koncepciós per áldozata volt-e? Mindezt az irányadó történelmi és jogforrásokat felhasználva teszi a szerző, ugyanis ezek szükségesek ahhoz, hogy a politikai bűncselekmények miatt indított per koncepciós jellegéről megalapozottan tudjunk véleményt formálni.

Actions (login required)

Edit Item