A határkijelölés humán faktorai a XIX-XX. században

Suba, János (2008) A határkijelölés humán faktorai a XIX-XX. században. RENDVÉDELEM-TÖRTÉNETI FÜZETEK - ACTA HISTORIAE PREASIDII ORDINIS : TUDOMÁNYOS PERIODIKA (17). pp. 84-96. ISSN 1216-6774

Preview

Text RTF_XIVevf_17sz_084-096.pdf - Published Version Download (539kB) | Preview

Abstract

A magyar nemzet történelmében az egyik legnehezebb időszak a XX. század volt. E században, két ízben is megcsonkították az országot. A trianoni békediktátummal a történelmi Magyarország területének mintegy kétharmadát, lakosságának több mint a felét elcsatolták. A nemzetiségi lakossággal együtt a Kárpát-medencei magyar etnikum egyharmada az utódállamok határai közé került. A történelem fintora, hogy az igazságtalan békediktátum orvoslását olyan nagyhatalom igyekezett megvalósítani, amely szintén történelmi igazságtalanságokat követett el. Ebből fakadóan a pártfogó hatalom legyőzetése nyomán a győztes hatalmak a megelőző állapotokat állították helyre, tekintet nélkül annak etikai tartalmára. A XX. században, három ízben vonták Magyarország határait. Először a trianoni békediktátum nyomán, másodszor a terület visszacsatolások kapcsán, harmadszorra pedig a Párizsi Békeszerződés következtében. Mindhárom alkalommal a történelmi Magyarország határain belül kerültek kialakításra az új határok, a nemzetközi nagyhatalmak aktuális érdekeinek megfelelően. A permanens csatolások által sújtott települések lakosai akaratukon kívül kétes értékű csúcsteljesítmény birtokosává váltak. Nevezetesen egy emberöltőn belül egymást követően öt ország állampolgárai voltak, anélkül, hogy szülőföldjükről elköltöztek volna. A határokkal kapcsolatos tragikomikus Kárpát-medencei ámokfutásnak voltak szervezeti vetületei is. Ilyen mérvű határkijelöléseket az erre a célra létrehozott speciális szervezetek voltak képesek megvalósítani. E szervezetek történetét, feladataikat, személyi összetételüket mutatja be a tanulmány.

Actions (login required)

Edit Item