Magyarország államhatárának jelölése 1867-1918

Vedó, Attila (2008) Magyarország államhatárának jelölése 1867-1918. RENDVÉDELEM-TÖRTÉNETI FÜZETEK - ACTA HISTORIAE PREASIDII ORDINIS : TUDOMÁNYOS PERIODIKA (17). pp. 105-115. ISSN 1216-6774

Preview

Text RTF_XIVevf_17sz_105-115.pdf - Published Version Download (481kB) | Preview

Abstract

Elmondható, hogy Magyarország határai a dualizmus korában és azt megelőzően is folyamatosan változtak. A magánjogi vitákat, pereket, villongásokat egy lassan működő, bürokratikus államigazgatás próbálta kezelni élén az uralkodóval, aki Ausztria és nemesei megkárosítása helyett a tétlenséget választotta megoldásul. A sokszor évszázadokon át húzódó viták végén az ítélet végrehajtása elmaradt, vagy áthatolhatatlan erdők és meredek csúcsok álltak a határkijelölés útjába. A határjelek karbantartása nem volt rendszeres, ezért megsemmisülésük vagy eltűnésük bizonytalanná tette a határvonal helyét az egyébként rendezett szakaszokon is. Máskor földrajzi okokból, a folyók mederváltozásai miatt vált szükségessé a redemarkáció. A kiegyezést követően megkötött határegyezmények azonban mérföldkövet jelentettek a mesterséges határmegjelölés történetében, és bevezették a ma is alkalmazott korszerű határjeleket. A meghatározott műszaki paraméterekkel, célirányosan gyártott határkövek vagy fa határoszlopok az időszakos szemlék karbantartásainak köszönhetően megfeleltek a kor követelményeinek, sőt túlhaladták azt, és pontosan, tartósan jelölték az államhatár vonalát. Az első világháború kezdetére a magyar államhatár megszilárdult, haladását mesterséges határjelek érzékeltették csaknem minden szakaszán. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, a vereség után az 1918. május 7-ei bukaresti béke, majd a trianoni békediktátum átrajzolta határainkat, egyben elültette egy újabb világégés magvát. A bukaresti béke és az azt követő korszak azonban már egy következő tanulmány tárgyát képezi.

Actions (login required)

Edit Item