A történelem érzelmi reprezentációja történelemkönyvekben és naiv elbeszélésekben

László, János and Fülöp, Éva (2010) A történelem érzelmi reprezentációja történelemkönyvekben és naiv elbeszélésekben. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT, 1 (3). ISSN 2061-6260

Preview

Text 01_03_02-laszlo-fulop.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (847kB) | Preview

Abstract

Vizsgálatunk egy, a magyar nemzeti identitás érzelmi szerveződését megcélzó kutatássorozat részét képezi. Egy korábbi munkánkban1 ugyanezeknek, a jelen vizsgálatban is alkalmazott történelem tankönyveknek és naiv elbeszéléseknek az elemzését végeztük el a csoportközi viszonyok érzelmi folyamatai szempontjából releváns szociálpszichológiai paradigmák (pl. infrahumanizáció, nyelvi kategória modell, valencia tekintetében megjelenő elfogultság) alapján. Abból indultunk ki, hogy a történelemkönyvek és történelemről szóló naiv elbeszélések, mint jelentős csoportnarratívumok, alkalmasak lehetnek a nemzeti identitás élményszervező és jelentésadási mintázatainak feltárására. Akkori eredményeink rámutattak arra, hogy a csoportközi helyzetekben megjelenő érzelmek magyarázatául szolgáló megközelítések sok esetben figyelmen kívül hagyják a csoport-alapú érzelmek és a csoport történet kapcsolatát, a magyarok reprezentációjában történelmi kontextusban megjelenő érzelmek nem mutattak illeszkedést ezeknek az érzelmeket magyarázó koncepcióknak a jóslataival. A csoportközi viszonyok történeti aspektusát számításba véve kísérleti elrendezésben vizsgáltuk a valós történelmi eseményekhez kapcsolódó csoportalapú érzelmeket2, melyben a magyar csoport jellegzetes érzelmi mintázatát mutattuk ki. Történelmi konfliktus helyzetekben a magyarok jellemző érzelmei a félelem, a remény, a lelkesedés, a csalódás és a szomorúság voltak. Eredményeink alapján úgy véltük, hogy a nemzet történelmi pályája – vagyis pozitív és negatív eseményeinek egyedi szekvenciája – olyan jellegzetes érzelem-konfigurációt von magával, mely a nemzeti identitás részévé válik. Ezek alapján bevezettük a történelmi pályaérzelmek fogalmát, melyen olyan emóciókat értünk, amelyek egy adott nemzet ismétlődő történelmi eseményeinek szerveződése nyomán érzelmi válaszkészség formájában jellemzővé válnak rá és konzekvensen visszatérő érzelmeknek tekinthetők a történelmi reprezentációkban. Ezeknek a kutatási eredményeknek az ismeretében újabb analízisnek vetettük alá a történelem tankönyvek és naiv elbeszélések érzelem-találatait, melyeket Bibó István társadalom-lélektani folyamatokat leíró megközelítéseire alapozva, a magyar nemzet történelmi tapasztalatainak fényében jóval árnyaltabb módon, a történelmi pálya érzelmek koncepciójának felhasználásával tudtunk értelmezni.

Actions (login required)

Edit Item