Balaton környéki avar lovak

Matolcsi, János (1973) Balaton környéki avar lovak. SOMOGYI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI (1973-2004), 1. pp. 87-106. ISSN 0139-4983, 2063-0050 (online)

Preview

Text I_matolcsi.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (22MB) | Preview

Abstract

A Balaton környéki avar temetőkben végzett régészeti ásatások bepillantást engednek a Dunántúlon megtelepült avarok társadalmi és gazdasági életébe. Gazdasági vonatkozásban nagy jelentősége van a sírokban előforduló állatcsontoknak, noha azok korántsem a gazdasági élet akkori keresztmetszetét mutatják, hanem belőlük a temetkezési szokásokra és legfeljebb egy-egy háziállatfajra vonatkozóan nyerhetünk értékes adatokat. Leginkább a korabeli lovak megismerését mozdítja elő az a körülmény, hogy az avarok elhunyt harcostársukkal együtt, annak lovát is eltemették. Ennek folytán lehetőségünk van teljes lócsontvázak tanulmányozására, az avar lovak típusának, nagyságának beható vizsgálatára. A magyar archaeozoológiai kutatásban az avar lovak tanulmányozása kiemelkedő helyet foglal el. A téma történelmi és háziállattani szempontból egyaránt fontos, mert annak vizsgálata során szerezhetünk ismereteket a magyar honfoglalást közvetlenül megelőző történelmi szakasz állattartásáról és az, avarokkal beáramlott lóanyag minőségéről. Az állattani célkitűzés pedig azoknak az osteológiai ismérveknek a megállapítására irányul, amelyek az avcr és a honfoglaláskori magyar lovakat egymástól megkülönböztetik, vagy azonosságukat bizonyítják. A jelen tanulmány tárgyi anyagát a zamárdi és a káptalantóti avar temetőkben Bakay Kornél irányításával feltárt sírok állatcsont-leletei alkotják. Az ásatás Káptalantótiban 1969-1970. években folyt, mint az MTA Régészeti Intézetének tervásatása, Zamárdiban pedig a leletmentésként indult ásatást a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága részérő! 1972-ben végezték. Az anyag tárgyalását mégis a zamárdi leletek elemzésével kell kezdenünk, mert Bakay Kornél megállapítása szerint ezek a korábbiak. A Zamárdiban eddig előkerült régészeti tárgyak a VI. század végétől a VII. század elejéig terjedő időből valók, ezzel szemben a káptalantóti temető eddig megismert sírjai a VII. század első harmadára keltezhetők. A zamárdi avar temetőben 4 sírban voltak állatcsontok, közülük 2 sír önálló lósír volt, a sírok 5,8%-a. A káptalantóti temető 8 sírjában találtak állatcsontokat, 7 sír, a feltárt sírok 17,1%-a önálló /ós/'r-nak bizonyult. Bennünk a ló (Equus przewalskii f. cabalius L.) csontvázak mégsem voltak hiánytalanok, mert valamennyi lósír bolygatott volt, s a csontvázak részeit nem mindig anatómiai helyükön találták. A hiányok különböző mértékűek. Más állatfajok csontjai jelentéktelen számban, véletlenszerűen fordultak elő.

Actions (login required)

Edit Item