Együttműködés, uralom, hatalom : A kooperáció mint erkölcsi probléma

Halmos, Károly and Tamás, Máté (2023) Együttműködés, uralom, hatalom : A kooperáció mint erkölcsi probléma. MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV, 2023. pp. 133-161. ISSN 2498-8634

Preview

Text HalmosTamasMGtE2023.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

A korszak, amelyről szó lesz, még a távolsági gőzvontatás elterjedése előtti időszak, az életszféra pedig a hadviselés és ennek is egy eleme, a hadsereg élelmezése. Perjés Géza – a 18–19. századra vonatkozó hadtudományi értekezések alapján – a kor hadseregeit élelemmel ellátó kereskedőket különleges képességekkel és különös kapcsolatokkal rendelkező figuráknak írta le. Ugyanakkor ezek a vállalkozók csak részei voltak egy még nagyobb vállalkozásnak, amit a korban a háborúk jelentettek.2 A hadsereg üzleti-üzemi szervezete más léptékben működött, mint a beszállító vállalkozóké. Vannak feladatok, amelyeket óriásszervezetek képtelenek ellátni. Ilyen esetekben nyílik meg a lehetőség a kezdeményező- és alkalmazkodóképességgel rendelkező kereskedőknek. Az együttműködés azonban a bevett működési módok (intézmények) közötti súrlódásokkal és konfliktusokkal járt. E konfliktusoknak egyik velejárója volt, hogy a hadsereg-élelmezésben részt vevőkről az a vélekedés alakult ki, hogy korruptak. Ezt a vélekedést tényként kezelve fogjuk a következőkben az együttműködés erkölcsi kérdéseit megvizsgálni. (Magának a vélekedésnek a bemutatása és vizsgálata egy másik tanulmány témája lesz.) A következő oldalakon farádi Vörös Ignác (1757–1825, a továbbiakban FVI) Visszaemlékezései egyes konfliktusos epizódjainak elemzésével arra keresünk választ, vajon a rendszeren belüli különböző intézmények képviselőinek együttműködését hogyan értelmezte az emlékirat szerzője, illetve ezek hátterében milyen tényezők állhattak. Kérdés továbbá az is, vajon a korrupciónak tekintett jelenségek a résztvevők morális gyengeségének vagy rendszersajátosságnak köszönhetők-e. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a közvélekedés kliséi vissza-visszatérő módon tudnak a szokásos bűnbakképzési folyamatok során, illetve összeesküvési elméletekben megjelenni. A dolgozat célja azonban nem az utólagos ítélethozatal, hanem a közvélekedés által hosszú időn keresztül fenntartott klisék mögötti észszerűségek feltárása

Actions (login required)

Edit Item