Karl May Der Schatz im Silbersee című regényének adaptációiról és fordításairól = On the Adaptation and Translation of Karl May’s Novel Der Schatz im Silbersee

Nagy, Tünde (2024) Karl May Der Schatz im Silbersee című regényének adaptációiról és fordításairól = On the Adaptation and Translation of Karl May’s Novel Der Schatz im Silbersee. FORDÍTÁSTUDOMÁNY, 26 (2). pp. 70-84. ISSN 1419-7480

Preview

Text KarlMayDerSchatzimSilberseecimuregenyenekadaptacioirolesforditasairol.pdf - Published Version Download (409kB) | Preview

Abstract

A tanulmány Karl May Der Schatz im Silbersee inter- és intralingvális könyvadaptációit és fordításait vizsgálja. Betekintést nyújt a német nyelvű adaptációkba, valamint a magyar fordításokba és átdolgozásokba. A két német kiadás (1930, 1952) között több különbség is megfigyelhető, amelynek oka a feltételezett célközönségben (is) keresendő: az 1930-as kiadás, akárcsak az eredeti, fiatal felnőtteket szólít meg: erre utalnak a Karl May stílusára jellemző (és ebben a műben megőrzött) bonyolult mondatszerkezetek és szókapcsolatok, a régies és emelkedett írásmód, az ismétlések, az idegen nyelvi (spanyol, indián, szász) elemek. A későbbi kiadás ezzel szemben gyermekek számára készült; ennek következtében egyszerűsödnek a mondatszerkezetek és szókapcsolatok, sok esetben feloldódnak az ismétlések, valamint helyenként modernizálással és konkretizálással találkozunk. A művet Szinnai Tivadar (1964), illetve Ossik János (2012) fordította magyarra – a célközönség gyermekek (Szinnai) és fiatal felnőttek (Ossik). Bár számottevő különbség van a két fordítás között, az alkalmazott fordítói stratégiák hasonlóak (mindkét fordításra jellemző a honosítás és idegenítés, és ebből adódóan a kihagyás, összevonás, betoldás és kompenzálás). | The paper offers an insight into the German adaptations and the Hungarian translation and adaptation of Karly May’s novel Der Schatz im Silbersee. The differences between the two German editions analysed (1930, 1952) are partly due to the different audiences they address: the first edition, just like the original is directed toward (younger) adults, shown by the presence of long, compound-complex sentences, formal and elevated language use, numerous adverbial constructions and repetitions. By contrast, the latter edition has a larger audience in mind: this becomes evident through omission, especially that of adjectives and adverbs in descriptions, substitution, text contraction and also addition. The two Hungarian translations (Tivadar Szinnai (1964) János Ossik (2012)) also target differences audiences: children (Szinnai) and adolescents (Ossik). Despite the significant differences between them, both with respect to length and style, the applied strategies are quite similar (both translations are characterized by strategies of domestication and foreignization, comprising the transfers operations of omission, substition, replacement, addition and also compensation).

Actions (login required)

Edit Item