Álláspont. Kassák vitái az osztálytudatról a mozgalomban és a bíróságon

Dobó, Gábor (2024) Álláspont. Kassák vitái az osztálytudatról a mozgalomban és a bíróságon. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK, 105 (4). pp. 493-513. ISSN 0021-1486

Preview

Text Dobo_Allaspont_It_2024_4.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (6MB) | Preview

Abstract

A magyar avantgárd kutatásában mindig is kiemelt figyelmet kapott Kassák Lajos 1920 és 1926 közötti emigrációs időszaka, amely periódusban folyóiratszerkesztőként jelentős szereplője volt a modern művészet transznacionális hálózatainak. Az ezt követő budapesti korszakát elsősorban mint a szürrealizmus hazai változatának megteremtésére irányuló törekvést, majd az 1928-tól induló Munka körét mint a munkáskultúra, a modern életmódkísérletek és az avantgárd művészet ötvözésére tett erőfeszítést elemezték. Azonban keveset tudunk a bécsi és a budapesti időszak közötti (disz)kontinuitásról. Tanulmányomban eddig ismeretlen levéltári források bevonásával azt vizsgálom, hogy a hazatérő Kassáknak milyen egyezkedési folyamat során kellett egyrészt bebizonyítania politikai ártatlanságát egy, a bethleni konszolidáció kontextusában értelmezendő jogi eljárás során. Másrészt, hogy miként tudta meggyőzni reménybeli szövetségesét, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségét arról, hogy támogassa hazatérését. Hipotézisem szerint túl a jogi és politikai dimenzión, a körülbelül 1924-től 1933-ig tartó időszaknak Kassák számára elméleti tétje is volt: az osztálytudat kérdése. A problémakör az egyezkedési folyamatban is fontos szerepet játszott. Hogyan védekezett Kassák a bíróságon az osztálytudattal legkomplexebben foglalkozó, 1924-ben kiadott Álláspont című füzetével kapcsolatban indított eljárásban? Hogyan és miért vitázott a kérdésről a szociáldemokrata sajtóban? Miként lehet újraolvasni avantgárd és posztavantgárd folyóiratait e felől a fogalom felől a Mától a Munkáig? Tanulmányomban azt mutatom be, hogy milyen erősen formálta egymást elmélet (vagyis az osztálytudattal és az avantgárd művészettel kapcsolatos koncepciók) és gyakorlat (vagyis az említett egyezkedési folyamat) ebben az időszakban a teoretikus, a hazatérő politikai emigráns, a folyóirat-szerkesztő és a közösségépítő Kassáknál.

Actions (login required)

Edit Item