Protestánsok és katolikusok a 16. századi Kanizsán

Kanász, Viktor (2018) Protestánsok és katolikusok a 16. századi Kanizsán. In: Folyamatosság és változás. Veszprémi egyházmegye múltjából (32). Veszprémi Főegyházmegye, Veszprém, pp. 125-153. ISBN 9786150026916

Preview

Text KanaszViktor_Protestansokeskatolikusoka16.szazadiKanizsan_VEM32.pdf - Published Version Download (247kB) | Preview

Abstract

Kanizsa a 16. század első évtizedeiben egy virágzó település képét mutatta. A veszprémi egyházmegyéhez tartozó kanizsai vár, a mezőváros és uradalom birtokosai 1532-ig a királyság egyik legjelentősebb családjából, a Kanizsaiak közül kerültek ki. A család férfiági kihalása után a fiúsított Kanizsai Orsolyát Nádasdy Tamás vette el, így a nádorságig emelkedő főúr lett a Kanizsaiörökség gazdája. A magyar ajkú mezővárosban ekkor jól kiépített egyházi intézményrendszer létezett: a plébánia mellett kápolnák és ispotály állt a településen, valamint – ahogy az egy jelentős család birtokközpontjához illik – szerzetesek, esetünkben ferencesek is megtelepedtek a városban. A század második felére a virágzó, katolikus mezőváros helyett azonban már csak egy végvárat találunk, ahol a lakosság többsége a reformáció hívei közé tartozott. A 17. századra viszont a forrásokban már nyomát sem látjuk intézményes protestáns vallásgyakorlatnak. Ezen írás célja e gyökeres változásoknak, a reformáció kanizsai megjelenésének, intézményesülésének és több mint 200 évig tartó megszűnésének bemutatása, valamint az ezeket kiváltó események feltérképezése.

Actions (login required)

Edit Item