Új iparpolitika az Egyesült Államokban

Csáki, György (2024) Új iparpolitika az Egyesült Államokban. KÜLGAZDASÁG, 68 (1-2). pp. 45-50. ISSN 0324-4202

Preview

Text 08_Csaki_03_05_767ab20cba.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (269kB) | Preview

Abstract

Az iparpolitika kategóriája évtizedeken át tabunak számított az USA-ban és a fejlett országokban éppen úgy, mint a közgazdaságtani vitákban. A neoliberális fő irány felfogásában az iparpolitika eredendően protekcionista eszköz és piactorzító hatású. Az elmúlt két-három évtizedben a szolgáltatások (világgazdasági) súlyának drámai bővülése (a nemzetközi kereskedelemben és a közvetlen tőkeáramlásban is) általában is eljelentéktelenítette az iparpolitikát, elterelte a figyelmet a feldolgozóipar fejlődéséről. Neoliberális felfogás szerint az állami beavatkozás csak akkor elfogadható, ha a piacok nem képesek társadalmi optimumot eredményezni (valamilyen externália következtében), és/vagy a beavatkozás feltételezhetően közelebb viszi az eredményt a társadalmi optimumhoz – az elért nyereségnél kisebb költséggel. A valóságban azonban, teszik hozzá a neoliberálisok, mindkét feltétel csak igen ritkán teljesül.2 Az 1960-as évektől az iparpolitika elsősorban a Dél- és Kelet-Ázsiában (Japán mintájára) meghonosodott fejlesztő állam kulcskategóriája volt (Johnson, 1982), ennek következtében elsősorban a fejlődés-gazdaságtan részeként tárgyalta az irodalom. A fejlődés-gazdaságtan erős „intervencionista prioritásokat” fogalmazott meg, abból kiindulva, hogy a fejlődő országok nem rendelkeztek a fejlett gazdaságok modern intézményrendszerével. A fejlődés-gazdaságtan állami irányító szerepet szorgalmazott, beleértve a protekcionizmust, az egyes ágazatoknak és tevékenységeknek nyújtott szubvenciókat, állami vállalatokat, a közvetlen külföldi tőkebefektetések belépési feltételeinek szabályozását. Mindezek a tényezők a fejlődés-gazdaságtanban együttesen jelentették az iparpolitikát. Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr fejlesztő állama (Japán mintáját követve) az indikatív tervezés, az ipari reorganizáció, a növendékiparágak védelme és az exportösztönzés együtteséből született meg, az átfogó iparpolitika a hatvanas évek második felében alakult ki.

Actions (login required)

Edit Item