A 9–10. századi eurázsiai íjászfelszerelés változásainak okai a kísérleti régészet szemszögéből : A továbblépés lehetőségei a régészeti megfigyelések tükrében

Türk, Attila and Wilhelm, Ákos Sándor and Paku, Sándor (2024) A 9–10. századi eurázsiai íjászfelszerelés változásainak okai a kísérleti régészet szemszögéből : A továbblépés lehetőségei a régészeti megfigyelések tükrében. ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ, 149 (1). pp. 301-311. ISSN 0003-8032

Preview

Text 0208-article-p301.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (4MB) | Preview

Abstract

A hun korban megjelenő, legtöbbször íjmerevítőnek nevezett agancslemezek a 9–10. századra jelentős átalakuláson mentek keresztül, sőt ezt követően rövid időn belül teljesen eltűntek. Dolgozatunk ennek okát igyekszik feltárni. Felmerült annak a lehetősége, hogy ezek az agancslemezek az íjak felépítésében lévő ragasztások megerősítésére jelenhettek meg, majd az íjak a ragasztási módok fejlődésével erősítés nélkül is sokkal erősebbekké, tartósabbakká váltak. Ebben az időszakban jelent meg a felajzott íj viselésére szolgáló készenléti íjtegez is. Ennek használatát talán pont az tette lehetővé, hogy az íjak szerkezetének megváltozása alkalmassá tette azokat a hosszabb ideig történő felajzva tartásra. A hosszabb ideig felajzva tartható íj nemcsak a felajzás körülményességét spórolta meg, de komoly harcászati előnyt is jelenthetett viselője számára.

Actions (login required)

Edit Item