Tulajdonnevek magyar változatai Shakespeare Szentivánéji álom című drámájában = Varieties of proper names in Hungarian translations of Shakespeare's A Midsummer Night's Dream

Bartók, Boglárka (2015) Tulajdonnevek magyar változatai Shakespeare Szentivánéji álom című drámájában = Varieties of proper names in Hungarian translations of Shakespeare's A Midsummer Night's Dream. ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KÖZLEMÉNYEK, 10 (1). pp. 270-276. ISSN 1788-9979

Preview

Text ISSN_1788-9979_vol_10_no_1_2015_270-276.pdf - Published Version Download (584kB) | Preview

Abstract

Shakespeare munkásságáról, drámáiról számos tanulmány keletkezett már, a tulajdonnevek fordításával és azok fordítási változataival azonban még kevesen foglalkoztak. Kutatásom alapját a Szentivánéji álom című drámában előforduló tulajdonnevek képezik, melyek között több lefordított név is szerepel. A műnek számos fordítási változata létezik, többek között Arany János, Eörsi István, Csányi János és Nádasdy Ádám is lefordította a drámát. A kutatás e tulajdonnevek fordítási változatainak összevetését tartalmazza. Mennyiben egyeznek vagy különböznek a lefordított tulajdonnevek egymástól? A kategorizálás során Vermes Albert Péter négy alapvető műveletét vettem alapul. A többirányú elemzésből fontos kiemelni a tulajdonnevek többlettartalmának szerepét, a különböző korokban alkotott fordítási változatok a nyelv folyamatos fejlődésével és átalakulásával indokolhatók. A különböző kategóriákon belül, illetve egy-egy tulajdonnév esetében is sokféle fordítási variáns figyelhető meg. | In the present essay, the question of retranslating proper names has been examined. With the help of Vermes’s four basic operations (transference, substitution, translation and modification), the characters’ proper names in Shakespeare’s A Midsummer Night’s Dream have been categorised and analysed. Four translations have been examined in this paper, namely the translations by János Arany, István Eörsi, János Csányi and Ádám Nádasdy. Throughout the categorisation, there can be found examples for each operation, but there are fewer examples for modification, which is the strongest operation. It can also be seen that most proper names are telling names with a certain additional meaning, which should also be emphasised to the target language readers. The main idea behind retranslations could originate from the meaning of proper names, stylistic changes, the development in the target language and mistakes made in the previous translation(s).

Actions (login required)

Edit Item