20 év uniós tagság: a csatlakozási bónusz magyarázata

Chupilkin, Maxim and Kóczán, Zsóka and Plekhanov, Alexander (2025) 20 év uniós tagság: a csatlakozási bónusz magyarázata. HITELINTÉZETI SZEMLE / FINANCIAL AND ECONOMIC REVIEW, 24 (1). pp. 54-77. ISSN 1588-6883

Preview

Text hsz-24-1-t3-chupilkin-koczan-plekhanov.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (1MB) | Preview

Abstract

2024-ben tíz gazdaság ünnepelte EU-csatlakozásának huszadik évfordulóját. Ezt az időszakot az adott országokban az egy főre jutó jövedelmek gyors növekedése jellemezte. Az EU-10 és Németország között 2003 és 2023 között megfigyelt átlagos konvergencia 23 százalékpontjából 6 százalékpont közös a más, hasonló jellemzőkkel rendelkező feltörekvő piacokkal, míg a fennmaradó 17 százalékpont „EU-csatlakozási bónusznak” tekinthető, amelyet az ellátási láncokba mélyen integrálódó exportnak a GDP-hez viszonyított gyors növekedése tett lehetővé. Ami az EU-csatlakozás korábbi hullámait illeti, 20 évvel az 1986-os csatlakozásuk után Spanyolország és Portugália szintén jelentős EU-csatlakozási bónuszt könyvelhetett el. Az 1995-ben csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország csak hosszabb távon teljesítették felül a szintetikus kontrollcsoportjaikat, és csak akkor, ha az összevetésben nem szerepelt Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc, vagyis a belső piachoz hozzáféréssel rendelkező, ám EU-n kívüli gazdaságok.

Actions (login required)

Edit Item