Migráció, munkaerőhiány, vendégmunka

Hárs, Ágnes (2025) Migráció, munkaerőhiány, vendégmunka. In: Társadalmi riport 2024. Társadalmi riport . TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest, pp. 235-256. ISBN 9771216656244

Preview

Text 235_256_TRIP_2024_Hars.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

Mind gyakrabban merül fel Magyarországon, hogy kimerültek a tartalékok, a munkaerőhiány már a termelés korlátját jelenti. E helyzetért a közgondolkodás jobbára az elvándorlást okolja, a kormányzat pedig a források bővítését keresi. Mit is jelent a munkaerőhiány? Részletesen vizsgálta a kérdést a jelenség fel erősödésének időszakában a Munkaerőpiaci Tükör 2016 Közelkép c. fejezete (Köllő szerk. 2017). Köllő és szerzőtársai (2017) hangsúlyozzák, hogy a hiány adott bérek mellett értelmezhető, s ez a pontosítás viszonylagossá teszi a munka erőhiányt, és rámutatnak arra, hogy a hiányhelyzetekre vonatkozó utalások érdekvezéreltek, s inkább panaszként értelmezhetőek. Lehet, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot az adott bérek mellett, miközben az áralkalmazkodást és/ vagy a mobilitást különféle korlátok akadályozzák, vagy az elérhető munkások kínálata lassabban növekszik, mint a keresett munkásoké a közelmúltban jellemző bérek mellett, esetleg a politika tartja elégtelennek valamely munkaerőfajta kínálatát, valamilyen fontos társadalmi cél eléréséhez. Lehetséges természetesen a különféle hiányhelyzeteket a fentiek alapján tipizálni, az adott időszakhoz kötődő pillanatnyi hiányok alapján, de minden esetben az adott bérek mellett kialakult helyzetet látjuk. Ebben a keretben értelmezhető az elvándorlás is. A Társadalmi Riport 2016 kötetben megjelent korábbi tanulmányában Hárs (2016) mutatott rá, hogy az erősödő munkaerő hiányos környezetben a növekvő elvándorlásnak nem volt a bérek alakulására érzékelhető hatása Magyarországon. A WIIW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) összeha sonlító adatbázisán alapuló tanulmány (Astrov et al. 2021) a kelet-közép- európai régióban általánosan tapasztalt munkaerőpiaci hiányjelenségeket vizsgálja. Eszerint a hasonlóságok mellett jól láthatóak a magyar folyamatok és a munka erőhiánnyal kapcsolatos vélekedések eltérései is. A munkaerőhiány a 2010-es évek közepétől többféle indikátor szerint je lentősnek és állandónak látszott Magyarországon. Egy vállalat tevékenysége korlátjaként érzékelhet néhány vagy akár egy hiányzó embert is (az adott bérek mellett). Az így mért, vállalati válaszokra alapozott magyar mutatók már 2014 ben kiugróak voltak, meghaladták az EU27 átlagát és a régió országaiét is.

Actions (login required)

Edit Item