Evangélikus iskolázás Magyarországon a korai újkorban

Csepregi, Zoltán (2024) Evangélikus iskolázás Magyarországon a korai újkorban. PEDAGÓGIATÖRTÉNETI SZEMLE, 6 (1). pp. 5-27. ISSN 2415-9093

Preview

Text pedagogiatorteneti-szemle-2024-06evf-01sz-005-027.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (542kB) | Preview

Abstract

Bár a 17. századi iskolai anyakönyvek nem számítanak ritkaságnak, az evangélikus matrikulák eddig kevéssé képezték a kutatás tárgyát. Ahol viszont anyakönyv nem maradt fönn, ott másodlagos forrásokból lehet összeállítani a diáknévsorokat. A tanulmány a 17. században a Királyi Magyarország területén működött evangélikus iskolák diákságára fókuszál. Rekon-strukciós forrásként itt két korpusz jön szóba: az alkalmi nyomtatványok (melyeket az RMNy-kézikönyv jelenleg 1685-ig tár fel); és az ún. ordinációs életrajzok. Bár mindkét forrástípusnak vannak fehér foltjai, de jól kiegészítik egymást, segítségükkel mintegy 2000 diákot lehet a vizsgált időszakban és területen azonosítani. A kigyűjthető nevek mennyisége alapján az is-kolák között a következő rangsor állítható fel: Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kassa, Besztercebánya. Ez a rangsor erősen forrásfüggő, a fennmaradt disputációk száma ugyanis nemigen konvergál a létszámadatokkal. Ha viszont a nyomtatott disputációk száma szerint állítunk fel rangsort, akkor már a következő iskolák kerülnek elölre: Besztercebánya, Trencsén, Eperjes, Pozsony. Ezen rekonstrukciós metodika lehetőségeit és korlátait a korszakból fennmaradt beszterce-bányai anyakönyv segítségével tudjuk megbecsülni: Itt a diákság 20-25%-a azonosítható másodlagos forrásokból is.

Actions (login required)

Edit Item