Az empirikus történetszociológia lehetőségei az 1918 előtti magyarországi evangélikus iskolázás és iskolázottság elemzésében = The possibilities of empirical historical sociology in the analysis of lutheran schooling and schooling in Hungary before 1918

Nagy, Péter Tibor (2024) Az empirikus történetszociológia lehetőségei az 1918 előtti magyarországi evangélikus iskolázás és iskolázottság elemzésében = The possibilities of empirical historical sociology in the analysis of lutheran schooling and schooling in Hungary before 1918. PEDAGÓGIATÖRTÉNETI SZEMLE, 6 (1). pp. 117-133. ISSN 2415-9093

Preview

Text pedagogiatorteneti-szemle-2024-06evf-01sz-117-133.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (438kB) | Preview

Abstract

A statisztikai, illetve szociológiai gondolkodás terjedésével az „evangélikusok” és az „oktatás” kapcsolata több egymástól független problémává kezdett szétszálazódni. Így például külön, részletes vizsgálat tárgyává tehető az evangélikus népesség analfabetizmus-csökkenése; polgári iskolai, alsó középiskolai mobilitása; fokozott érdeklődése a középfokú oktatás iránt; felülre-prezentáltsága az értelmiségi elit különböző csoportjaiban; természetes kapcsolatai a német protestantizmus felé; valamint a századfordulótól a vegyes házasságok és más társadalmi érintkezések terén mutatott nyitottsága. A tanulmány sorra veszi, hogy az iskolázottságra közvetve és direkt utaló népszámlálási források hogyan tükrözik az evangélikusok e fele-kezetspecifikus tulajdonságait, és javaslatokat fogalmaz meg arról, hogy milyen kéziratos népszámlálási források segítik, ha valamely város vagy megye evangélikusait akarja iskoláz-ottsági szempontból elemezni a kutató. A tanulmány számba veszi azokat a prozopográfiai forrásokat is, melyek alapján a különböző elitcsoportokban az evangélikusok megragadhatók. | With the spread of statistical and sociological thinking, the relationship between „lutheran” and „education” began to fragment into several independent problems. Thus, for example, the decline of illiteracy among the Lutheran population; its mobility in the bourgeoisie, in lower secondary education; its increased interest in secondary education; its over-representation among various groups of the intellectual elite; its natural links with German Protestantism; and its openness to mixed marriages and other social contacts from the turn of the century onwards, can be the subject of a separate, detailed study. The paper considers how census sources that refer to schooling, both directly and indirectly, reflect these denominational characteristics of Lutherans, and makes suggestions as to what manuscript census sources might be helpful to the researcher wishing to analyse the Lutherans of a town or county in terms of schooling. The paper also takes stock of the prosopographical sources that can be used to capture Lutherans in different elite groups.

Actions (login required)

Edit Item