Az 1924. évi középiskolai törvény és a református egyház

Rébay, Magdolna Éva (2024) Az 1924. évi középiskolai törvény és a református egyház. PEDAGÓGIATÖRTÉNETI SZEMLE, 6 (2). pp. 34-46. ISSN 2415-9093

Preview

Text ok-pedagogiatorteneti-szemle-2024-06evf-02sz-034-046.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (597kB) | Preview

Abstract

Kutatásunkban az 1924. évi középiskolai törvény református fogadtatását mutatjuk be három kérdésre fókuszálva, melyek az intézményhálózat racionalizálása, az iskolatípus megválasztása és a lányok fiú-középiskolai tanulmányai. Forrásaink egyházi értekezletek jegyzőkönyvei voltak. Eredményeink alapján autonómiájára hivatkozva a református egyház mind a három kérdésében sikeresen keresztül vitte akaratát a kormányzattal szemben. Nem került sor református középiskola bezárására, s több református fiú-középiskola reálgimnázium helyett gimnázium maradhatott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter tehát végül a felekezeti érde-kekre tekintettel volt. Érdekes, hogy volt, ahol sikerült elérni a református egyháznak a gimnáziumi és reálgimnáziumi párhuzamos osztály engedélyezését (Sárospatak, az angol nyelvű oktatásra hivatkozva), volt, ahol nem (Debrecen és Pápa). A leányok státusza pedig az állami szabályozástól eltérően nyilvános tanuló is lehetett azokban a református fiú-középiskolákban, amelyek székhelyen nem volt református leány-középiskola.

Actions (login required)

Edit Item