A soproni evangélikus teológiai akadémia önképzőkörének története a kezdetektől az 1867. évi újjászerveződésig

Csermelyi, József (2024) A soproni evangélikus teológiai akadémia önképzőkörének története a kezdetektől az 1867. évi újjászerveződésig. PEDAGÓGIATÖRTÉNETI SZEMLE, 6 (1). pp. 86-100. ISSN 2415-9093

Preview

Text pedagogiatorteneti-szemle-2024-06evf-01sz-086-100.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (403kB) | Preview

Abstract

Tanulmányomban a soproni evangélikus teológiai akadémián 1858-ban alapított diáktársaság történetének első tíz évével foglalkozom. Ez az egyfelől önképzési, másfelől a hallgatók közötti szolidaritást és baráti viszonyt elősegítő céllal létrehozott egyesület alapításától kezdve folya-matosan működött egészen a II. világháború végéig. Története gazdag volt eredményekben, ám ez elsősorban az 1867 utáni időszakra igaz, az általam tárgyalt korai időszak eltérő működési mechanizmusa sok tekintetben kudarcosnak bizonyult és egy időben a megszűnés szélére sodorta az akkor még nem túl jó hírnévnek örvendő szervezetet. Igyekeztem egyrészt magyarázatot találni az egylet megalapítása mögötti okokra, mivel a soproni líceumon belül korábban is működött már diáktársaság, másrészt feltárni a kezdeti lelkesedést követő ered-ménytelenség okait. Az 1864/65-ös tanévtől kezdve a többek között a későbbi dunántúli püspököt, Gyurátz Ferencet is a soraiban tudó tagság törekedett a szakmai téren is előremutató működésre, azonban a tényleges változtatáshoz végül a tanári kar segítségére és többek között Karsay Sándor püspök támogatására volt szükség, ez vezetett el az 1867. évi szervezeti reformig, amely immár egy sokkal hagyományosabb, tanári vezetés mellett alapos szakmai munkát foly-tató önképzőkörhöz vezetett.

Actions (login required)

Edit Item