Martyrs, apostates, emigrants: The Lutheran defendants in the galley-slave trials = Mártírok, hitehagyók, emigránsok: A gályarabperek evangélikus vádlottjai

Csepregi, Zoltán and Bakonyi-Tánczos, Vera (2024) Martyrs, apostates, emigrants: The Lutheran defendants in the galley-slave trials = Mártírok, hitehagyók, emigránsok: A gályarabperek evangélikus vádlottjai. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE : TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, 25 (4). pp. 33-44. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X (elektronikus)

Preview

Text Eszemle2024-4-web Extract[31-42].pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (187kB) | Preview

Abstract

The surviving sources on the evangelical emigration triggered by the galley trials indicate a large population movement. The care and integration of refugees tied up considerable resources, their presence dominated public communications, and successfully integrated professionals built up enduring social networks. The emigrants in Hungary communicated very effectively and successfully played the role of a vocal minority. The popular genre of emigration is the occasional print, which is a very important source of prozopography, and the other common form of expression is the discussion paper. Most of the emigrants returned to Hungary after 1681, but within a few years many of them had put down roots and established a livelihood in a foreign land. The Hungarian theologians who had successfully integrated abroad were given the role of patron and bridge to support the next generation of Peregrinus with scholarships and contacts. The émigrés who remained in Germany played a key role as intermediaries in the circulation of books and the reception of new ideas in Hungary. | A gályarabperek által kiváltott evangélikus emigrációról fennmaradt források nagy népmozgásra utalnak. A menekültek ellátása és integrálása jelentős erőforrásokat kötött le, jelenlétük meghatározó volt a nyilvános kommunikációban, és a sikeresen integrálódott szakemberek tartós szociális hálózatokat építettek ki. A magyarországi emigránsok igen hatásosan kommunikáltak és sikeresen játszották el a hangos kisebbség szerepét. Az emigráció kedvelt műfaja a prozopográfiai szempontból igen jelentős forrásértékkel bíró alkalmi nyomtatvány, a másik gyakori megnyilatkozási forma pedig a vitairat. Az emigránsok többsége ugyan 1681 után hazatért Magyarországra, de néhány év alatt sokan gyökeret vertek, egzisztenciát teremtettek maguknak idegen földön. A külföldön sikeresen integrálódott magyarországi teológusoknak jutott a patrónusi és hídszerep, hogy ösztöndíjakkal és kapcsolatrendszerrel támogassák a következő peregrinusgenerációkat. A Németországban maradt emigránsok közvetítőként kulcsszerepet játszottak a könyvek forgalmában és az új eszmei irányzatok magyarországi befogadásában.

Actions (login required)

Edit Item