The information value of a hidden social network : The situation of the Lutherans in Hungary as described in the reports of Johann Joachim d'Orville (1633–1688) resident of Hesse-Kassel at the Perpetual Diet of Regensburg = A rejtett társadalmi hálózat információs értéke : A magyarországi lutheránusok helyzete Johann Joachim d'Orville (1633-1688), Hessen-Kassel rezidensének a regensburgi állandó birodalmi gyűlésen készült jelentéseiben leírtak szerint

G. Etényi, Nóra and Bakonyi-Tánczos, Vera (2024) The information value of a hidden social network : The situation of the Lutherans in Hungary as described in the reports of Johann Joachim d'Orville (1633–1688) resident of Hesse-Kassel at the Perpetual Diet of Regensburg = A rejtett társadalmi hálózat információs értéke : A magyarországi lutheránusok helyzete Johann Joachim d'Orville (1633-1688), Hessen-Kassel rezidensének a regensburgi állandó birodalmi gyűlésen készült jelentéseiben leírtak szerint. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE : TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, 25 (4). pp. 73-95. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X (elektronikus)

Preview

Text Eszemle2024-4-web Extract[71-93].pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (255kB) | Preview

Abstract

Between 1671 and 1681, during the period of Lipót I's open absolutist rule, the multifaceted crisis of the Protestant communities in Hungary was intensely publicised in the international public sphere of the time, especially in the printed political discourse of the German-Roman Empire. The envoy reports of Johann Joachim D'Orville (1633-1688), the diplomat who represented the Principality of Hesse-Kassel at the Imperial Assembly in Regensburg, prove that the issue of Protestants in Hungary was a prominent and multifaceted part of the political discourse of the German-Roman Empire not only during the open sectarian conflict of the 1670s, but also during the great ordeal of the war against the Ottoman Empire in the 1680s. The resident of Hesse-Kassel in Regensburg had a wealth of information on the political significance of the 1681 Diet of Sopron, the role of the Palatine Elector Pál Esterházy, the negotiations with Imre Thököly, and the actions of Lipót Kollonits (1631-1707), later Cardinal and Archbishop of Vienna, then Bishop of Vienna, against Protestants. The Hessian envoy also observed Kollonich's role in his presidency of the chamber, which brought about a major change in the daily life of the free royal towns. D'Orville s secretary, Niklas Wilhelm Göddäus (1646-1719), continued to report regularly on the situation of evangelicals in Hungary and the possibilities of practising the faith after the Diet of 1681, mainly on the basis of information from evangelicals in Sopron. Justus Eberhard von Passer (1652-1733), the later envoy of Hesse-Darmstadt to Vienna in 1692 and 1704, who, in addition to his multifaceted knowledge of life in the imperial city, also had a substantial knowledge of political conditions in Hungary, may have helped to gather information. D'Orville had received reliable information from Johann Jonas Schrimpf, Hesse-Kassel's agent in Vienna, who had been an agent and then resident in Vienna between 1649 and 1696. The reports of the prepared resident of Hessen-Kassel in Regensburg prove that, although the manifest printed news of the Turkish war and the liquidation of the Thököly rebellion partly 'obscured' the politically more sensitive sectarian issues in the 1680s, the less public background discussions and manuscript diplomatic reports at the imperial assembly clearly reflected the changes in the internal political power relations in the Kingdom of Hungary and the dwindling possibilities for the urban Lutheran communities. | 1671-1681 között, I. Lipót nyílt abszolutizmusra törekvő hatalomgyakorlása időszakában a magyarországi protestáns közösségek sokrétű krízise intenzíven jelent meg a korabeli nemzetközi nyilvánosság előtt, különösen a Német-római Birodalom nyomtatott politikai diskurzusaiban. A Johann Joachim D’Orville (1633-1688), Hessen-Kassel fejedelemségét a regensburgi birodalmi gyűlésen képviselő diplomata követjelentései bizonyítják, hogy nemcsak az 1670-es évek nyílt felekezeti konfliktusa idején, hanem az 1680-as években, az Oszmán Birodalom elleni háború nagy erőpróbái alatt is hangsúlyosan és sokrétűen jelen volt a magyarországi protestánsok ügye a Német-római Birodalom politikai diskurzusaiban. Hessen-Kassel regensburgi rezidense sokrétű információkkal rendelkezett az 1681-es soproni diéta politikai jelentőségéről, Esterházy Pál nádor szerepéről, Thököly Imrével való tárgyalásokról, s Kollonits Lipót (1631-1707), a későbbi bíboros és érsek, ekkor bécsújhelyi püspök protestánsokkal szembeni fellépéséről. A hesseni követ figyelte Kollonich szerepét a szabad királyi városok mindennapjaiban nagy változást eredményező kamarai elnöksége kapcsán is. D’Orville s titkára, Niklas Wilhelm Göddäus (1646-1719) az 1681-es országgyűlést követően is rendszeresen jelentettek a magyarországi evangélikusok helyzetéről, a hitgyakorlás lehetőségeiről, elsősorban soproni evangélikusoktól szerzett hírek alapján. Az információszerzést segíthette Justus Eberhard von Passer (1652-1733), Hessen-Darmstadt későbbi, 1692-es és 1704-es bécsi követe, aki a császárváros életéről nyújtott sokoldalú kép mellett a magyarországi politikai viszonyokról is érdemi ismeretekkel rendelkezett. D’Orville megbízható értesüléseket kapott Hessen-Kassel bécsi ügyvivőjétől, Johann Jonas Schrimpftől, aki 1649 és 1696 között tevékenykedett Bécsben ágensként, majd rezidensként. Hessen-Kassel felkészült regensburgi rezidensének beszámolói bizonyítják, hogy bár a török háború és a Thököly-felkelés felszámolásának manifeszt nyomtatott hírei részben „eltakarták” a politikailag kényesebb felekezeti kérdéseket az 1680-as években, mégis a kevésbé nyilvános háttértárgyalások és kéziratos diplomáciai hírekben markánsan megjelentek a birodalmi gyűlésen a Magyar Királyság belpolitikai erőviszonyainak változásai, s a városi evangélikus közösségek szűkülő lehetőségei.

Actions (login required)

Edit Item