Cservák, Csaba (2025) Választási rendszerek a választópolgárok szemszögéből - különös tekintettel a nemzetiségi választásokra = Electoral systems from the perspective of voters – with special regard to national minority elections. GLOSSA IURIDICA, 12 (1-2). pp. 63-88. ISSN 2064-6887
|
Text
GI_2025_1-2_063-088.pdf - Published Version Download (444kB) | Preview |
Abstract
A szakirodalomban ritka, bár nempélda nélküli, hogy a választási rendszereket a választók szemszögéből elemzik. A kategorikus szavazásnál a választópolgárnak egyértelműen és ellentmondás nélkül ki kell mondania, hogy melyik jelöltet részesíti előnyben. Az ordinális voksolásnál a szavazó ezzel szemben jobban válogathat, árnyalhatja véleményét,sorrendiséget állíthat fel, illetőleg aszerint szavazhat, kit preferál jobban, kit kevésbé. A kiemelő rendszerek ismérve, hogy a kisebbségi választópolgárok a választások egy bizonyos ágán a ’nemkisebbségiektől’ elkülönülten adhatják le szavazataikat. A kiemelés alapja lehet területi vagy személyi. Az integráló rendszerek de facto jellemzően listás (arányos)modellekben érvényesülnek.A listás rendszerbe integrálóalkategória lényege, hogy a kisebbségeket politikailag képviselni hivatott jelölőszerveket (pártok) részeltetik speciális kedvezményben. A másik altípus a pártlistába integráló rendszer, amely hagyományos jelölőszervezetek irányában állít fel speciális szabályokat. Az ír szavazatátruházó rendszer és az utóbbi években megváltoztatott német megszemélyesített arányos rendszer a lehetőleg inkább ordinális, de a választópolgárok számára nehezen átlátható. | It is uncommon, although not unprecedented in the literature, to analyse electoralsystemsfrom the perspective of voters. In categorical voting, the voter has to state explicitly and without contradiction which candidate he or she prefers. In ordinal voting, on the other hand, the voter can be more selective, nuanced, ranked, or can vote according to whom he or she prefers more or less. The distinguishing feature of the highlighting systems is that minority voters can cast their votes separately from ‚non-minority’ voters in a particular branch of the election. The basis of the distinction may be territorial or personal. Inclusionary systems are de facto typically prevalent in list (proportional) models. The subcategory of integrating into a list system is to give special preferences to nominating bodies (parties) which are supposed to represent minorities politically. The other subcategory is the party-list system, which sets special rules in favour of traditional nominating organisations. The Irish vote-transfer system and the German personalised proportional system, which has been modified in recent years, are as ordinal as possible, but difficult for voters to understand.
Item Type: | Article |
---|---|
Uncontrolled Keywords: | választási rendszerek, kisebbségi választások, választójog, többségi rendszerek, arányosrendszerek, vegyesrendszerek, kategorikus és ordinális szavazás, többdimenziósan ordinális választás, electoral systems, minority elections, suffrage, majoritarian systems, proportional systems, mixed systems, categorical and ordinal voting, multidimensionally ordinal elections |
Subjects: | J Political Science / politológia > J0 General legislative and executive papers / állam- és jogelmélet általában K Law / jog > K Law (General) / jogtudomány általában |
SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
Depositing User: | MTMT SWORD |
Date Deposited: | 23 Jun 2025 09:57 |
Last Modified: | 23 Jun 2025 09:57 |
URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/220192 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |