17. századi kulináris érintkezések szombatos szemmel – vendéglátás és élelmiszerellátás Borsos Tamás naplójában = Culinary Encounters of the 17th Century through Sabbatarian Eyes

Rénes, Balázs (2025) 17. századi kulináris érintkezések szombatos szemmel – vendéglátás és élelmiszerellátás Borsos Tamás naplójában = Culinary Encounters of the 17th Century through Sabbatarian Eyes. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE, 26 (1). pp. 17-35. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X (elektronikus)

Preview

Text Eszemle2025-1-online Extract[15-33].pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (221kB) | Preview

Abstract

A modern kori diplomácia poszt protokolláris fordulatával egyre népszerűbbé váltak azon diplomáciatörténeti irányzatok, amelyek az ételeket már nem kizárólagosan a ceremoniális gyakorlat részének, hanem elsősorban a diplomácia potenciális eszközének tekintették. Egyik legnevesebb erdélyi diplomatánk, Borsos Tamás naplói feltárják, hogyan látta e gasztronómiai érintkezéseket egy kora újkori diplomata: A 17. századi erdélyi követségek emberei Konstantinápolyba vezető útjukon a helyi adottságoknak legjobban megfelelő fogásokat fogyasztották (juhhús és tehénhús pecsenye, sózott halak, tokikra). Az oszmán fővárosba érkező erdélyi kapitihák aktív diplomáciai kapcsolatokat ápoltak, európai kortársaikat gazdagon és kölcsönösen vendégül látták, élelmiszer ajándékokban (sajt, mézes pogácsa) részesítették. Az ételek megosztása, ajándékozása olyan diplomáciai eszközként szolgált portai tevékenységükben, amellyel nemcsak partnereik bizalmát nyerték el, de az Erdélyi Fejedelemség vendégszeretetét, diplomáciai jelentőségét is hűen reprezentálták. | With the post-protocol turn in modern diplomacy, diplomatic history has increasingly popularized those trends that no longer see food as exclusively part of ceremonial practice, but primarily as a potential tool of diplomacy. The diaries of one of our most renowned Transylvanian diplomats, Tamás Borsos, reveal how an early modern diplomat saw these gastronomic encounters: on their way to Constantinople in the 17th century, the men of the Transylvanian embassies in Transylvania consumed the dishes best suited to the local conditions (mutton and cow meat, salted fish, fish roe). The Transylvanian captains who arrived in the Ottoman capital maintained active diplomatic relations, lavishing their European contemporaries with reciprocal hospitality and food gifts (cheese, honey cake). The sharing and gifting of food served as a diplomatic tool in their activities in the Ottoman Porte, not only to gain the trust of their partners, but also to faithfully represent the hospitality and diplomatic importance of the Principality of Transylvania.

Actions (login required)

Edit Item