Miből épül fel az iskolapszichológiai szaktudás? Országos óvoda- és iskolapszichológus felmérés eredményei a képzettség, képződés vonatkozásában

Borbáth, Katalin and Fodor, Róbert and Tóth, Veronika and Szögedi, Dalma and Flach, Richárd (2024) Miből épül fel az iskolapszichológiai szaktudás? Országos óvoda- és iskolapszichológus felmérés eredményei a képzettség, képződés vonatkozásában. ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA, 26 (2). pp. 49-78. ISSN 1419-872X

Preview

Text APA_2024_23-borbath-49-78.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A magyarországi iskolapszichológia múltja részletesen dokumentált, ugyanakkor keveset tudunk jelenéről, ami akadálya lehet a szakma jövőbeli kihívásaihoz való alkalmazkodásnak. Kérdőíves, keresztmetszeti feltáró kutatásunk célja egy empirikus alapokon álló körkép megrajzolása intézményi pszichológusok mintáján. Jelen tanulmányunk ennek a széleskörű kutatásnak egy szeletét mutatja be: az óvoda- és iskolapszichológus (ÓIP) feladatok jellegét és az ehhez rendelhető képzettséget, képzettségi igényt. Módszer: Saját fejlesztésű kérdőívünket 305 intézményi pszichológus töltötte ki. Három kérdésnél tartalomelemzést végeztünk. A többi kérdésnél a leíró statisztikai elemzéseken túl kevert módszerrel (mixed method) elemeztük a válaszokat. Jelen írásunk elsősorban az eredmények képzettségre, képzettségi formákra, tartalmakra vonatkozó részét mutatja be. A tartalomelemzés során kialakult fő- és alkategóriák egy részét leíró statisztikai módszerekkel is feldolgoztuk, és más független változókkal is összevetettük. Eredmények: Az intézményi pszichológusok nagy része pályakezdő, túlnyomó többségük nő. Munkájukra legjellemzőbb az intervenciós feladatok végzése a prevencióval szemben. Képzési preferenciáik és az általuk hasznosnak ítélt képzések szerteágazóan sokfélék, ugyanakkor csak kis részben fedik le az ÓIP protokollban javasolt tevékenységekhez szükséges képzéseket. Következtetések: Többféle lehetséges okot és ezek komplex hatását feltételezzük eredményeink hátterében. Főbb következtetéseink szerint a képzési preferenciák hátterében állhat: (1) nem elkötelezett pályamotiváció miatt a tanácsadói és klinikai pályaúton is használható képzéseket választják; (2) a terepen tapasztalt klienselvárások miatt inkább az intervenciós munkamódot preferálják az ÓIP-k, és ehhez választanak képzést; (3) a klinikai szemlélet hazánkban igen erős, ennek kritika nélküli átvétele tapasztalható az ÓIP-k között is.

Actions (login required)

Edit Item