A középkori Orbágyszentgyörgy topográfiája és birtokosai = The Topography and Landlords of Medieval Orbágyszentgyörgy

Pánya, István and Fóti, Miklós (2025) A középkori Orbágyszentgyörgy topográfiája és birtokosai = The Topography and Landlords of Medieval Orbágyszentgyörgy. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI TANULMÁNYOK, 14 (1). pp. 106-126. ISSN 2063-4315

Preview

Text Panya_Foti_Orbagyszentgyorgy.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Tanulmányunkban az egykori hódoltsági területek településhálózata topográfiai rekonstrukciójának lehetőségeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Mintaként a Duna-Tisza köze déli felének egykor jelentős települését, Orbágyszentgyörgy falut választottuk (1. ábra). E település a török hódoltság idején a délszláv–magyar nyelvhatár mentén helyezkedett el, így ideális példa a társadalmi átalakulás szemléltetésére is. A terepi és adattári vizsgálatok alapján rekonstruáltuk a középkori falu helyét és határainak egyes részleteit. Ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy Orbágyszentgyörgy falu legnagyobb része ma Hajós város keleti felét alkotja. A középkori falu egykori tartozéka, Kegyesfölde praedium pedig a török kori változások hatására előbb Köles/Kélös alakban különálló puszta lett, majd a 20. században az újonnan alapított Kéleshalom település részévé vált a korábban Jánoshalmához tartozó Felsőterézhalom nevű határrésszel egyetemben. Kutatásunk során rámutatunk arra, hogy a középkori és török kori források együttes, mélyreható és az arab írásképekre is kiterjedő vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy az egyes települések és puszták egyértelműen elkülöníthetők legyenek. | In our study we would like to draw attention to the topographic reconstruction of the settlement network of the territories under Ottoman occupation. The village of Orbágyszentgyörgy, once an important settlement in the southern part of the Danube-Tisza Interfluve Area, was chosen as a model. This settlement was located on the South Slavic–Hungarian language border during the Ottoman period, making it an ideal example for illustrating social transformation and the changes in toponyms. Based on field and archival investigations, we reconstructed the location of the medieval village and some details of its borders. The largest part of the village of Orbágyszentgyörgy today forms the eastern half of the town of Hajós. As a result of the changes during the Ottoman era, the former part of the medieval village, the Kegyesfölde praedium, first became a separate uninhabitated area (mezraa), under the name Kegyös (later transformed to Köles/Kélös). Subsequently, in the 20th century, it became part of the newly founded Kéleshalom village, together with the northern part of Jánoshalma, called Felsőterézhalom. During our research, we pointed out that a combined, in-depth examination of medieval charters and Ottoman sources is necessary to provide unknown details about vanished settlements and their medieval belongings.

Actions (login required)

Edit Item