Role of Bilateral Memoranda of Understanding in the Hungarian Water Diplomacy = A Magyar Vízdiplomácia kétoldalú együttműködési megállapodásainak jelentősége

Rózsa, Bálint (2025) Role of Bilateral Memoranda of Understanding in the Hungarian Water Diplomacy = A Magyar Vízdiplomácia kétoldalú együttműködési megállapodásainak jelentősége. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 105 (EN_1). pp. 31-52. ISSN 0018-1323

Preview

Text 19312-Cikkszovege-79511-1-10-20250722.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (1MB) | Preview

Abstract

This paper explores the role of bilateral Memoranda of Understanding (MoU) in Hungary's water diplomacy, focusing on the creation of over 50 agreements signed in large numbers between 2013 and 2024. These MoU’s primarily aim to foster professional cooperation between Hungarian institutions, such as the General Directorate of Water Management, and their counterparts in various countries, in general those without shared water resources with Hungary. This is an original research, which delves into the historical context and motivations behind these agreements, highlighting their significance in promoting export and political relations rather than addressing the fragmentation of Hungary's water governance system, but touching upon that matter. While MoUs provide a flexible framework for cooperation without the binding obligations of formal treaties, they also present limitations, such as a lack of enforcement mechanisms and clear ownership, which can hinder effective implementation. The thesis suggests that for complex projects requiring clear obligations, formal treaties may be more appropriate. Future research directions include a detailed analysis of economic relations, educational and scientific collaborations, and a comparative study of similar programs in Europe. Overall, this work contributes to understanding Hungary's international water governance and diplomacy, emphasizing the need for better coordination among institutions involved in water management and clear definition of intended purpose when assigning resources. | Ez a tanulmány a kétoldalú együttműködési megállapodások szerepét vizsgálja Magyarország vízdiplomáciájában, a leginkább 2013 és 2024 között aláírt több mint 50 megállapodás alapján, bár a vizsgált időszak előtt is születtek együttműködések a vízügy területén. Ezek az megállapodások elsősorban a magyar intézmények – például a Vízügyi Főigazgatóság – és a különböző (többnyire Magyarországgal közös vízkészletekkel nem rendelkező) országok – intézményi megfelelői közötti szakmai együttműködést hivatottak elősegíteni. A kutatás tárgya e megállapodások történelmi kontextusának és motivációinak vizsgálata, kiemelve jelentőségüket az export és a politikai kapcsolatok előmozdításában, amihez csak érintőlegesen kapcsolódik a magyar vízügyi irányítási rendszer széttagoltságának kérdése. Míg ezek a megállapodások rugalmas keretet biztosítanak az együttműködéshez a hivatalos szerződések kötelezettségei nélkül, ugyanez korlátokat is támaszt, hiszen például ebben a konstrukcióban hiányoznak a számon kérhető végrehajtási mechanizmusok és az egyértelmű felelősségvállalás. Mindez akadályozhatja a hatékony végrehajtást. A cikk utal rá, hogy az egyértelmű kötelezettségeket igénylő összetett projektek esetében a hivatalos államközi szerződések szükségessé válhatnak. A javasolt jövőbeli kutatási irányok kitérhetnek a gazdasági kapcsolatok, az oktatási és tudományos együttműködések részletes elemzésére, valamint a hasonló európai programok összehasonlító vizsgálatára. Összességében ez a munka hozzájárul Magyarország nemzetközi vízügyi szerepvállalásának megértéséhez, és hangsúlyozza a vízgazdálkodásban érintett intézmények közötti jobb koordináció szükségességét, a források allokálásakor meglévő világos célkitűzés fontosságát.

Actions (login required)

Edit Item