Az alkotmány két fogalma: a történeti-analitikus és a modern jogi-politikai alkotmányfogalom

Szente, Zoltán (2025) Az alkotmány két fogalma: a történeti-analitikus és a modern jogi-politikai alkotmányfogalom. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 66 (2). pp. 3-32. ISSN 0002-564X

Preview

Text 003-032.pdf - Published Version Download (244kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az „alkotmány” kifejezés alkotmánytörténeti jelentésének változásaival foglalkozik, s amellett érvel, hogy alapvető különbség van annak két különböző, történeti-analitikus, illetve modern, jogi-politikai fogalma között. Amíg a hagyományos, történeti értelemben minden államnak vagy szervezett közösségnek volt alkotmánya, amely a szervezettközösségek (városállamok, tartományok, országok és birodalmak) hatalmi-uralmi rendszerének leírására szolgált, addig a modern értelemben vett alkotmány fogalma csak a 18.század végén jelent meg az amerikai és a francia forradalmakhoz kötődő alkotmányfejlődés eredményeként. E tézis bizonyítása érdekében a szerző nyomon követi a constitutio(alkotmány) kifejezés jelentéstartalmának változásait az ókortól kezdve a modern alkotmányfogalom kialakulásáig és elterjedéséig, majd azt vizsgálja, hogy az alkotmányfejlődés során milyen dokumentumokat neveztek alkotmánynak. Ennek során kifejtésre kerülnekmind a történeti-analitikus, mind pedig a modern jogi-politikai alkotmányfogalom ismérvei. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a két eltérő jelentés összemosása egyrészt azalkotmány jelentősége csökkentésének, instrumentalizálásának lehet az eszköze (hiszen atörténeti fogalomnak nem voltak részei a modern alkotmányos követelmények), másrésztaz alkotmányosság historizálásához, egyfajta romanticizmushoz vezethet, ami szintén elfedi az alkotmány lényegét. Ezért, ha egy alkotmányt vagy annak intézményeit, elveit történeti kontextusba helyezzük, alapvető követelmény a fogalom eltérő jelentéseinek tisztázása, illetve tiszteletben tartása.

Actions (login required)

Edit Item