Max Weber kritikusai Gödel propozíciós tételében : Egy lehetséges játékelméleti alkalmazás az államtudományok területén = Max Weber’s Critics Through the Lens of Gödel’s Incompleteness Theorems : Toward a Game-Theoretic Application in Political Science

M. Takács, Péter (2025) Max Weber kritikusai Gödel propozíciós tételében : Egy lehetséges játékelméleti alkalmazás az államtudományok területén = Max Weber’s Critics Through the Lens of Gödel’s Incompleteness Theorems : Toward a Game-Theoretic Application in Political Science. ACTA HUMANA: HUNGARIAN CENTRE FOR HUMAN RIGHTS PUBLICATIONS, 13 (2). pp. 55-64. ISSN 0866-6628

Preview

Text 03_takacs_55-64_-ActaHumana2025_2.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (181kB) | Preview

Abstract

A tanulmány Max Weber társadalomtudományi metodológiájának kritikai reflexióit – különösen Leo Strauss értéksemlegesség-értelmezését és Polányi Mihály személyes tudáselméletét – elemzi Gödel első nemteljességi tételének fogalmi analógiáján keresztül. A dolgozat központi tézise szerint e kritikák olyan episztemológiailag megalapozott állításokat képviselnek, amelyek a társadalomtudomány formális keretein belül nem bizonyíthatók, mégis érvényes igazságként értelmezhetők. Játékelméleti modell segítségével a tanulmány olyan döntési és reflexiós struktúrákat vázol fel, amelyek a weberi racionalitás, valamint annak kritikusai közötti viszonyrendszert Gödel-típusú eldönthetetlenségi viszonyokként ragadják meg. Ez a megközelítés rámutat a formális logikai rendszerek és a normatív politikai gondolkodás közötti transzdiszciplináris kapcsolat lehetőségére, és új episztemológiai horizontokat nyit a politikatudomány számára. | This paper examines the intersection of political epistemology and formal logic through a comparative analysis of Max Weber’s critics – primarily Leo Strauss and Michael Polanyi – via Gödel’s incompleteness theorem. It is argued that both Strauss’s critique of value-neutrality and Polanyi’s conception of personal knowledge exemplify propositions that, while epistemically valid, resist formal proof within the prevailing methodological frameworks of the social sciences. Drawing on game-theoretic logic, the study constructs a metaphorical yet structurally coherent model in which Weber’s rational-legal authority paradigm, and its critiques, are mapped onto Gödelian structures of undecidability and incompleteness. The proposed framework reveals how epistemological pluralism and moral subjectivity in political analysis can be represented through recursive decision structures and unprovable axioms. Ultimately, this synthesis challenges the rigid separation between formalist logic and normative political thought, advocating for a transdisciplinary approach that integrates logical indeterminacy into the methodology of political science.

Actions (login required)

Edit Item