A fizikailag aktív tanulás (PAL) hatása a matematikai kompetenciák fejlesztésére: 2. Osztályos tanulók intervenciója = The effect of physically active learning (pal) on the development of mathematical competencies: an intervention with 2nd grade students

Kertész, Tamás and Bognár, József and Fügedi, Balázs and Szakály, Zsolt (2025) A fizikailag aktív tanulás (PAL) hatása a matematikai kompetenciák fejlesztésére: 2. Osztályos tanulók intervenciója = The effect of physically active learning (pal) on the development of mathematical competencies: an intervention with 2nd grade students. ACTA UNIVERSITATIS DE CAROLO ESZTERHÁZY NOMINATAE. SECTIO SPORT, 56. pp. 7-24. ISSN 26770105

Preview

Text 7_Kertész.pdf - Published Version Download (10MB) | Preview

Abstract

A mozgás jótékony hatásait a sportteljesítmények mellett már számos mutató mentén igazolták. Ha a fizikai aktivitáshoz köthetően kognitív, szociális vagy emocionális célok kerülnek a fókuszba, akkor a fizikailag aktív tanulásról beszélünk. A vizsgálatunk célja a tanórai koordinációs képességfejlesztés hatásának jellemzése az alsó tagozatos matematikai tudás elsajátítására és motivációira. A 6 hetes pedagógiai intervencióban a minta elemszáma N = 88 fő volt (ntanuló = 84, npedagógus = 4). A kísérleti csoportok tagjai heti rendszerességgel használták a fizikailag aktív tanóravezetést. A program tapasztalatainak összegyűjtése minden csoportban elő- és utóméréssel, a korosztály számára összeállított tantárgyi írásbeli feladatok megoldásával valósult meg. A kognitív területeken bekövetkezett változásokra fókuszálva matematikai feladatlap került felvételre, valamint a tantárgyi attitűdöt is vizsgáltuk. Félig strukturált interjúk során a tanítók tapasztalatait és fejlesztési javaslatait kívántuk megismerni. Kvantitatív módszerként leíró statisztikát, páros t-próbát és Repeated ANOVA (p < 0,05) vizsgálatot alkalmaztunk, míg a kvalitatív elemzésnél a hangsúlyok, a hasonlóságok, illetve a különbözőségek kiemelése került központba. A kognitív területek összetett vizsgálati eredményei során a minta estében a kísérleti csoportoknál öt változóban volt szignifikáns javulás, míg a kontrollcsoportok esetében két változónál. A matematika tantárgy kedveltségi szintje a kísérleti csoportokban nőtt, míg a kontrollcsoportoknál csökkent. A tanítói interjúk egyértelműen alátámasztották a koordinációs képességekre épülő tanóravezetések hatékonyságát, egyértelmű volt a növekvő interaktivitás, a motiváltabb tanulói részvétel és az élménydús tanulás. Megállapítható, hogy a koordinációs képességekre építő innováció alkalmazása előmozdította a tanulói teljesítmény javulását a matematika tantárgyban, továbbá támogatta a tanulók tantárgy iránti elköteleződését. The benefits of physical activity have been demonstrated by a number of indicators in addition to sporting performance. When physical activity is linked to cognitive, social or emotional goals, it is acknowledged as physically active learning. The purpose of this study is to demonstrate the impact of a 6-week classroom coordination skills development on the learning and motivation of lower-school students in mathematics. The sample consisted N=88 participants (nstudents =84, nteachers =4). In the two-group pedagogical intervention, the members of the experimental groups used the physically active classroom instruction on a weekly basis. The impact of the program was assessed through pre- and post-measurement, a written questionnaire, subject attitudes and preference level, while a maths task sheet was recorded focusing on changes in cognitive domains. Through semi-structured interviews, we aimed to gain insights into teachers’ experiences and suggestions for improvement. Descriptive statistics, paired t-test and Repetaed ANOVA (p<0.05) were used as quantitative methods, while qualitative analysis focused on highlighting emphases, similarities and differences. Composite test scores in cognitive domains demonstratred significant differences between group, there were significant improvements in five variables for the experimental groups and two variables for the control groups. The level of preferences for mathematics increased in the experimental groups, while it decreased in the control groups. The teacher interviews clearly supported the effectiveness of the coordination skills-based lesson plans, with increased interactivity, more motivated student participation and experiential learning. It can be said that the use of innovation in coordination skills promoted improved student performance in mathematics and supported the reinforcement of student engagement for the subject.

Actions (login required)

Edit Item