Az anyanyelvi fejlesztés és a szókincsbővítés lehetőségei : A gondolattérkép készítésének elsajátítása óvodáskorban = Possibilities of Native Language Development and Vocabulary Expansion – Learning the Use of Mind Maps in Preschool

Fogarassy, Nikolett (2025) Az anyanyelvi fejlesztés és a szókincsbővítés lehetőségei : A gondolattérkép készítésének elsajátítása óvodáskorban = Possibilities of Native Language Development and Vocabulary Expansion – Learning the Use of Mind Maps in Preschool. MESTER ÉS TANÍTVÁNY, 3 (1). pp. 202-213. ISSN 1785-4342

Preview

Text 202-213_Fogarassy_MT_2025_1.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (776kB) | Preview

Abstract

A beszédindulás kezdete a kora gyermekkori fejlődés egyik kritikus állomása. Az óvodába érkező kisgyermekek nyelvi készültsége, expresszív kifejezésmódjuk minősége a szociális készségeik fontos megalapozója. A késői beszédindulásnak számos maradványtünetét ismerjük: olvasási, szövegértési nehézségek, beszédhanghibák és grammatikai diszfunkciók is előfordulhatnak (Fehérné Kovács et al., 2018). Egyértelmű, hogy nemcsak az óvodai, hanem az iskolai sikerességet is nagyban meghatározza az elsajátított anyanyelv. A gondolattérkép készítésének óvodai alkalmazását mutatom be; az elkészült gondolattérképekből a gyermekek önálló kifejezésmódjának részletességére, fogalmi fejlettségének minőségére következtethetünk. Empirikus kutatás során figyeltük meg, hogyan jelennek meg a gyermekek asszociációi a gondolattérképeken, illetve a különböző típusú gondolattérképek (meséhez, főfogalomhoz kapcsolt, egyéni, csoportos) sajátosságait is vizsgáljuk, különös tekintettel az SNI (sajátos nevelési igényű) és BTMN (beilleszkedésitanulási-magatartási nehézség) státuszt kapott gyermekek alkotásaira. A próbakutatásból adódó legfontosabb következtetés, hogy a gondolattérkép készítés intézményes alkalmazása és annak szókincsbővítésben, anyanyelvi fejlődésben betöltött szerepe a nyelvi hátránnyal induló gyermekek integrációjában segítségül szolgálhat, ezáltal esélyegyenlőség-teremtő tanulási eszközként tarthatjuk számon. | The onset of speech is a critical milestone in early childhood development. The linguistic preparedness and quality of expressive communication of children entering preschool serve as essential foundations for their social skills. Numerous residual symptoms of late speech onset are known, including reading and comprehension difficulties, speech sound disorders, and grammatical dysfunctions (Fehérné Kovács et al, 2018). It is evident that mastery of the native language significantly influences not only success in preschool but also in school. In this pilot research we introduce the preschool application of mind maps. By analyzing the mind maps created, we can infer the detail of children’s independent expression and the quality of their conceptual development. Using empirical research methods, I observed how children’s associations appear on mind maps and examined the characteristics of various types of mind maps (story-based, concept-based, individual, group). Particular attention is given to the creations of children identified with special educational needs or learning and behavioural difficulties. The primary conclusion of the pilot study is that the institutional application of mind maps and their role in vocabulary building and native language development can support the integration of children with linguistic disadvantages. Therefore, they can be regarded as learning tools that promote equal opportunities.

Actions (login required)

Edit Item