Neoavantgárd alkotónők és (képzeletbeli)számítógépeik a Magyar Műhely körében: Molnár Vera és Molnár Katalin = Neo-avant-garde female artists and their “imaginary computers” in the circle of Magyar Műhely : Vera Molnár and Katalin Molnár = Neoavangardne autorke i njihovi (imaginarni) kompjuteri u krugu časopisa Magyar Műhely : Vera Molnar i Katalin Molnar

Földes, Györgyi (2025) Neoavantgárd alkotónők és (képzeletbeli)számítógépeik a Magyar Műhely körében: Molnár Vera és Molnár Katalin = Neo-avant-garde female artists and their “imaginary computers” in the circle of Magyar Műhely : Vera Molnár and Katalin Molnár = Neoavangardne autorke i njihovi (imaginarni) kompjuteri u krugu časopisa Magyar Műhely : Vera Molnar i Katalin Molnar. HUNGAROLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK (ÚJVIDÉK), 26 (1). pp. 11-26. ISSN 0350-2430

Preview

Text document.pdf - Published Version Download (266kB) | Preview

Abstract

A neoavantgárd egyik legfontosabb és megkülönböztető jellegzetessége az intermedialitás, ami nemcsak a szó és a kép, illetve a szó és a film egymásba hatolását, kereszteződését és közöttiségét jelenti, hanem olyan dimenziók megnyitását is, amelyek a számítástechnika belépése előtt nem léteztek ebben a térben: a számítógép dinamikus, interaktív és rugalmas médium, amely a művészek számára új lehetőségek egész sorát kínálja. A tanulmány az egyik legjelentősebb neoavantgárd folyóirat, a Magyar Műhely kiemelkedő női alkotóinak, Molnár Vera képzőművésznek és Molnár Katalin költő-író-performernek az életművében a komputerelvű algoritmikus műszervezés koncepcióját és megvalósulását vizsgálja. | One of the most important and distinguishing characteristics of the neo-avant-garde is the intermediality, which means not only the interpenetration, intersection and interbetweenness between word and image or word and film, but also the opening of dimensions that did not exist before the entry of computer technology into this space: the computer is a dynamic, interactive and flexible medium that provides a whole new range of possibilities for the artist. The paper examines the concept and realisation of the computer-based, algorithmic arrangement of works in the oeuvre of the prominent female artists, Vera Molnár, a visual artist and Katalin Molnár, a poet-writer-performer, contributors to one of the most significant neo-avant-garde journals, the Magyar Műhely. | Najvažnija i određujuća karakteristika neoavangarde jeste intermedijalnost, koja ne predstavlja samo prožimanje, ukrštanje i sinergiju reči i slike, odnosno reči i filma, već otvaranje dimenzija koje pre pojave računara nisu postojale na ovom polju: kompjuter je dinamični, interaktivni i fleksibilni medij, koji umetnicima pruža čitav niz novih mogućnosti. Studija se bavi koncepcijom i ostvarenjem umetničkog stvaralaštva zasnovanog na kompjuterskom algoritmu u životnom delu dve istaknute autorke: likovne umetnice Vere Molnar i pesnikinje-spisateljice-performerke Katalin Molnar, okupljene oko jednog od najznačajnijih neoavangardnih časopisa Magyar Műhely („Mađarska radionica”). | Najvažnija i određujuća karakteristika neoavangarde jeste intermedijalnost, koja ne predstavlja samo prožimanje, ukrštanje i sinergiju reči i slike, odnosno reči i filma, već otvaranje dimenzija koje pre pojave računara nisu postojale na ovom polju: kompjuter je dinamični, interaktivni i fleksibilni medij, koji umetnicima pruža čitav niz novih mogućnosti. Studija se bavi koncepcijom i ostvarenjem umetničkog stvaralaštva zasnovanog na kompjuterskom algoritmu u životnom delu dve istaknute autorke: likovne umetnice Vere Molnar i pesnikinje-spisateljice-performerke Katalin Molnar, okupljene oko jednog od najznačajnijih neoavangardnih časopisa Magyar Műhely („Mađarska radionica”).

Actions (login required)

Edit Item