Egészséges és problémás orthorexia: az ételválasztási preferenciák, az egészséggel és a testtel kapcsolatos attitűdök szerepe = Healthy and problematic orthorexia: the role of food choice preferences and attitudes related to health and body

Pikó, Bettina (2025) Egészséges és problémás orthorexia: az ételválasztási preferenciák, az egészséggel és a testtel kapcsolatos attitűdök szerepe = Healthy and problematic orthorexia: the role of food choice preferences and attitudes related to health and body. ORVOSI HETILAP, 166 (39). pp. 1549-1557. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1549.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (319kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az orthorexia nervosa viszonylag új kórkép, megítélése pedig máig viták kereszttüzében áll. Újabban a kutatók ezért megkülönböztetik az egészséges és a problémás orthorexiát, hiszen a tünetek mellett a hajlamosító tényezők is eltérnek. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy hozzájáruljon a problémás és az egészséges orthorexia elkülönítéséhez, ezért azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggések igazolhatók az orthorexia alskálái (kognitív, érzelmi, problémás), valamint a vizsgált egyéb változók, így az egészséggel kapcsolatos információkeresés (internetes egészségműveltség, étrendi in- formációs túlterhelés), a testhez való viszonyulás (testbecsülés), az ételválasztási preferenciák és az egészségszorongás között. Módszer: Az adatgyűjtés olyan online közösségimédia-felületeken történt, amelyek az egészséges életmóddal kapcso- latosak. A női minta 472 főből állt (18–75 évesek, átlag = 39,39 év, szórás = 11,95 év). Az Étkezési szokások kérdő- ív mellett a következő skálákat alkalmaztuk: Rövid Egészségszorongás Kérdőív, Testbecsülés Skála, Internetes Egész- ségműveltség Skála, Étrendi Információs Túlterhelés Skála, Ételválasztás Kérdőív. Eredmények: Korrelációs és többváltozós regresszióelemzés alapján jelentős különbségek mutatkoztak a prediktor- struktúrában az orthorexia három fajtája között. A kognitív orthorexia esetében amellett, hogy megjelenik az ételvá- lasztási preferenciák közül az egészség és a természetesség, kiemelt szerepet kapnak az információs változók, azaz az egészségről szóló tudás megszerzése. Az érzelmi orthorexia esetében az egészségtudatos táplálkozás a testi és lelki jóllét céljaként szolgál, a testbecsülés pozitív előjelű, és az egészség mellett a súlykontroll is hangsúlyos. A problémás orthorexia esetében viszont az egészség mint ételválasztási preferencia mellett az egészségszorongás és a súlykontroll kap domináns szerepet. Következtetés: A jelen tanulmány felhívja a figyelmet a problémás, azaz kényszeres orthorexiára, amelynek táptalaja gyakran az egészségszorongás, a testsúllyal és a testképpel való (nem mindig reális) elégedetlenség. A prevenciós programokban az étrendi tájékoztatás mellett érdemes kitérni az orthorexia veszélyeire is. Orv Hetil. 2025; 166(39): 1549–1557. .| Introduction: Orthorexia nervosa is a relatively new disorder which has been at the heart of discussions on its evalu- ation thus far. Therefore, recently, researchers make a distinction between healthy and problematic orthorexia as these may differ in both symptoms and their contributors. Objective: The aim of our study is to contribute to the distinction between healthy and problematic orthorexia; thus we investigate which associations may be justified between subscales of orthorexia (cognitive, affective, problematic) and other variables under study, such as health related information seeking (eHealth literacy, diet information over- load), attitudes toward one’s body (body appreciation), food choice preferences, and health anxiety. Method: Data collection was going on at online sites of social media dealing with healthy lifestyle. The sample con- sisted of 472 female participants (aged between 18–75 years, mean age = 39.39 years, SD = 11.95 years). Besides the Eating Habits Questionnaire, the following measurements were applied: Short Health Anxiety Inventory, Body Ap- preciation Scale-2, eHealth Literacy Scale, Diet Information Overload Scale, Food Choice Questionnaire-Modified. Results: Based on correlation and multiple regression analyses, significant distinctions were displayed between the three forms of orthorexia’s predictor structure. In the case of cognitive orthorexia, besides health and natural content of food choice preferences, informational variables receive highlights, that is, obtaining knowledge of health. In the case of affective orthorexia, the health conscious nutrition serves as a purpose for somatic and psychological well- being; body appreciation has a positive direction and besides health, weight control is also emphatic. Finally, in the case of problematic orthorexia, besides health as a food choice preference, health anxiety and weight control receive prominent roles. Conclusion: This study draws the attention to the problematic, i.e., obsessive orthorexia, where health anxiety, and (not always realistic) dissatisfaction with one’s weight and body may be the substrate. In prevention programs, be- sides providing information on dietary habits, the risks of orthorexia are also worth mentioning.

Actions (login required)

Edit Item