Hazai cigája (berke) változatok gyapjútulaj donságainak összehasonlító vizsgálata

Gáspárdy, András and Megyerné Nagy, Judit and Keszthelyi, Tibor and Eszes, Ferenc and Záhonyi, József and Székely, Pál and Anton, István and Szabó, László Péter (2006) Hazai cigája (berke) változatok gyapjútulaj donságainak összehasonlító vizsgálata. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 55 (1). pp. 35-55. ISSN 0230-1814

Preview

Text 37_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2006_55_1.pdf Download (488kB) | Preview

Abstract

A cigája, a korabeli honi juhoknál finomabb gyapja miatt került be az országba. A fajta elnevezése is összefügghet gyapjútulajdonságaival. Vizsgálatunk célja, a mára megőrzendő fajtává vált cigája változatok jelenlegi gyapjútulajdonságainak megállapítása, és azok összevetése az újonnan kialakult tejelő cigájáéval. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az őshonos cigája lényegesen nem változott az elmúlt évszázad során. Az azonban kiderült, hogy a nyírósúly enyhén nőtt, a fürt rövidült, a szál finomodott. A bunda, ami ezüstfényű és habos belszerkezetű, ma is szinte kivétel nélkül fehér, bár a fajta színváltozataiban (rövid szőr színe) szegényedett. Az őshonos cigája két tájfajtája (hegyi, alföldi) is hasonlít egymásra. A tájfajták közötti különbség leginkább — röghatásra visszavezethetően — a gyapjúhozamban mutatkozik meg. A tejelő cigája az őshonostól lényegesen eltér. Benőttsége gyérebb, ennek ellenére nyírósúlya nagyobb, fürtje hosszabb (akad lüszteres fényű), gyapja durvább, tűzdeltebb és homályosabb belszerkezetű. Ezeket a sajátosságokat egyrészt a feltehetően az egyirányú tejhasznosítás, másrészt talán az idegen vér okozhatta. A két változat további távolodása jövendölhető meg a gyapjútulajdonságok területén is. A természetes környezetükben tartott, idegen vértől mentes őshonos cigájában továbbra is cél a gyapjútermelési mutatók — kellő változatosság melletti — megőrzése.

Actions (login required)

Edit Item