A gyepterületek legeltetése. 1. Rész: A legelőhasznosítás alapelvei

Forgó, István and Vattamány, Gusztáv and Técsy, László and Györkös, István (2006) A gyepterületek legeltetése. 1. Rész: A legelőhasznosítás alapelvei. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 55 (2). pp. 127-140. ISSN 0230-1814

Preview

Text 33_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2006_55_2.pdf Download (318kB) | Preview

Abstract

A gyepgazdálkodás évszázadok óta fdntos, a mainál fontosabb szerepet töltött be a mezőgazdaságban. A piacgazdaság bevezetése a gyeptermesztésben, -hasznosításban, az állatállomány nagyságban és összetételében is jelentős változásokat okozott. A szakirodalmi hivatkozásokat áttekintve a munka során a legeltetéses gyephasznosítás feltételei, problémái és kérdések kerültek összegyűjtésre állatfajonként. A szarvasmarha és juhtenyésztés egyértelműen és szorosan a gyepek terméséhez köthető. A kérődzőállomány aránytalanul kis létszámának növelése és területi elhelyezkedésének kedvezőbbé válása az ágazatok fejlesztését szolgálná. A ló legeltetésében is elengedhetetlenek a legelőterületek, mely területeken több állatfaj is legeltethető a lóval egy időben vagy utána. Sertések illetve ludak legeltetése a háztáji vagy kisüzemi tartásban, az arra alkalmas fajtákkal perspektivikus, a lúd esetén szükségszerű. Különálló legelőket, legelőszakaszokat kell számukra biztosítani, legelési sajátságaik, legelőre való hatásuk miatt. A tenyésztett vadfajok legeltetése, az elmúlt két évtizedben került előtérbe, mely vadfajokból Magyarország komoly gazdasági potenciállal bír és ennek kihasználására megfelelő gyepterületekkel rendelkezik. A szakaszos legeltetés valamely módja, minden gyepet hasznosító állatfaj részére, javasolható. A gyepek hasznosítása függ az állatállomány faji sajátosságaitól, továbbá az élelmiszer-termelés, a táj-fenntartás, és a vidékfejlesztés követelményrendszerétől, valamint fontos szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében is.

Actions (login required)

Edit Item