A gyepterületek legeltetése. 2. Rész Legelőhasznosítás gazdasági állatokkal. (Szemlecikk)

Forgó, István and Vattamány, Gusztáv and Técsy, László and Györkös, István (2006) A gyepterületek legeltetése. 2. Rész Legelőhasznosítás gazdasági állatokkal. (Szemlecikk). ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 55 (4). pp. 367-378. ISSN 0230-1814

Preview

Text 57_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2006_55_4.pdf Download (453kB) | Preview

Abstract

A gyepgazdálkodás évszázadok óta fontos, a mainál fontosabb szerepet töltött be a mezőgazdaságban. A piacgazdaság bevezetése a gyeptermesztésben, -hasznosításban, az állatállomány nagyságában és összetételében is jelentős változásokat okozott. A szakirodalmi hivatkozásokat áttekintve, a munka során, a legeltetéses gyephasznosítás feltételei, problémái és kérdései kerültek összegyűjtésre állatfajonként. A szarvasmarha és a juhtenyésztés egyértelműen és szorosan a gyepek terméséhez köthető. A kérődzőállomány aránytalanul kis létszámának növelése, és területi elhelyezkedésének kedvezőbbé válása, az ágazatok fejlesztését szolgálná. A lovak tartásához is elengedhetetlenek a legelöterületek, ahol több állatfaj is legeltethető a lóval egy időben vagy utána. Sertések illetve ludak legeltetése a háztáji vagy kisüzemi tartásban, az arra alkalmas fajtákkal perspektivikus, a lúd esetén szükségszerű. Számukra különálló legelőket, legelöszakaszokat kell biztosítani, legelési sajátságaik, legelőre való hatásuk miatt. A tenyésztett vadfajok legeltetése, az elmúlt két évtizedben került előtérbe, mely vadfajokból Magyarország komoly gazdasági potenciállal bír és ennek kihasználására megfelelő gyepterületekkel rendelkezik. A szakaszos legeltetés valamely módja, valamennyi, a gyepet hasznosító állatfaj részére, javasolható. A gyepek hasznosítása függ az állatállomány faji sajátosságaitól, továbbá az élelmiszer-termelés, a táj-fenntartás, és a vidékfejlesztés követelményrendszerétől, valamint fontos szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében is.

Actions (login required)

Edit Item