Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége 3. Közlemény : A húsminőséget meghatározó kémiai összetevők

Bene, Szabolcs and Fekete, Zsuzsanna and Zsuppán, Zsuzsa and Polgár, J. Péter and Wagenhoffer, Zsombor and Husvéth, Ferenc and Szabó, Ferenc (2009) Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége 3. Közlemény : A húsminőséget meghatározó kémiai összetevők. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 58 (3). pp. 193-204. ISSN 0230-1814

Preview

Text 3_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2009_58_3.pdf Download (291kB) | Preview

Abstract

A szerzők hasonló körülmények között tartott 16 növendékbika (8 red angus (RA), 8 magyar tarka (MT)) és 32 növendék üsző (8 red angus (RA), 8 limousin (Ll), 8 magyar tarka x limousin F, (MT x Ll), valamint 8 magyar tarka x fehér-kék belga F, (MT x BB)) - rostélyosának {M. longissimus dorsi) kémiai összetételét vizsgálták. A laboratóriumi értékelést követően a hízóbikák és a hízóüszők adatbázisát ivaronként külön, t-próbával, egytényezős varianciaanalízissel, valamint chi^ próbával értékelték. A red angus és a magyar tarka bikák rostélyosának szárazanyag tartalma 25,16, ill. 25,10%, fehérje tartalma 21,34, ill. 21,84%, intramuscularis zsírtartalma 1,91, ill. 1,81%, ásványi elem tartalma pedig 1,15, ill. 1,03% volt, különbségek nem szignifikánsak. Az üszők intramuscularis zsírtartalmában a red angus egyedek (5,88%) szignifikánsan (P<0,05) nagyobb értéket mutattak, mint a vizsgálatban szereplő többi genotípus (Ll 4,05%, MT x Ll 3,71%, MT x BB 3,40%). Az üszőkből vett minták a szárazanyag- (27,37% - 28,04%) és a fehérje-tartalmában (21,46% - 22,17%) nem volt statisztikailag igazolgató különbség. A bikákban szignifikáns különbséget találtak a két fajta között az intramuscularis lipidek zsírsavösszetételében, a linolsav (C18:2n6; RA6,42%, MT 8,48%), a linolénsav (C18:3n6; RA 25,34%, MT 18,86%), az eikozénsav (C20:1n9; RA0,50%, MT 0,30%), az arachidonsav {C20:4n6; RA 1,35%, MT 2,09%), valamint egyéb többszörösen telítetlen zsírsavak arányát illetően. Az üszők esetében csak a linolénsav (C18:3n6) arányában volt statisztikailag igazolható különbség a genotípusok között. Az SFA- MUFA- PUFA (telített, egyszeresen, ill. többszörösen telítetlen zsírsavak) aránya RA bikákban 32,81-28,99-33,70%, MT bikákban 33,17-29,64-31,12%, RA üszőkben 33,42-34,7928,57%, Ll üszőkben 33,91-35,61-25,83%, MT x Ll üszőkben 32,39-35,44- 28,24%, MT x BB üszőkben 32,53-33,28-29,42% volt. A kémiai vizsgálatok alapján, az értékelésbe vont valamennyi genotípus rostélyosának zsírsavösszetétele a vártnál kedvezőbben alakult.

Actions (login required)

Edit Item