Tíz év után: a felsőoktatási expanzió helyzete és kilátásai = Ten years after: The state and prospects of higher education expansion

Híves, Tamás and Kozma, Tamás (2025) Tíz év után: a felsőoktatási expanzió helyzete és kilátásai = Ten years after: The state and prospects of higher education expansion. EDUCATIO, 34 (2). pp. 238-250. ISSN 1216-3384

Preview

Text 2063-article-p238.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (451kB) | Preview

Abstract

A felsőoktatási expanzióval kapcsolatban 2014-ben azt kérdeztük, vajon folytatódik-e, és ha igen, hogyan. Előrejelzéseink beválását vizsgálva 2024-ben megállapítottuk, hogy a) a felsőoktatás iránti igények az elmúlt évtizedben stagnáló szakaszokon át tovább növekedtek, de új intézményi struktúrák kialakulását csak kvalitatív elemzés tudja kimutatni; b) a „negyedik fokozat” kibontakozását oktatásstatisztikailag nem lehet kimutatni, csak a felnőttoktatás/felnőttképzés statisztikáit is bevonva; c) az érettségi utáni képzések új útjaira pedig a felsőoktatás alternatív munkaformáiból (esti, levelező, távképzés) következtethetünk. A felsőoktatás iránti igényt társadalmi innovációként fogtuk fel, amelynek hajtóereje a középosztályosodás. A középosztályosodásra törekvés magyarázza, hogy a felsőoktatás iránti igény csökkenő hallgatólétszám idején is növekszik. | In 2014, regarding the expansion of higher education, the authors asked whether it would continue and, if so, how. Monitoring the fulfilment of their predictions in 2024, the authors found that a) the social demand for higher education, despite stagnant phases, has continued to grow over the past decade; the emergence of new institutional structures can only be demonstrated by qualitative analysis; b) the unfolding of the ‘fourth degree’ cannot be shown by educational statistics; it is necessary to include statistics of vocational education and adult learning; c) new paths of post-secondary education can be inferred from alternative forms of traditional higher education (evening, correspondence, distance learning). The authors perceived the demand for higher education as a social innovation, the driving force of which is middle-class development. The aspiration to become middle class explains why the demand for higher education is growing even in a demographic wave through.

Actions (login required)

Edit Item