Milyen nézetekkel korrelálnak a kétnyelvűséggel kapcsolatos tévhitek? Preskriptivizmus és asszimilációtól való félelem felnőtt nyelvtanulók között Magyarországon

Lois, Márta (2022) Milyen nézetekkel korrelálnak a kétnyelvűséggel kapcsolatos tévhitek? Preskriptivizmus és asszimilációtól való félelem felnőtt nyelvtanulók között Magyarországon. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, I (1). pp. 9-26. ISSN 27866718

Preview

Text Article.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (516kB) | Preview

Abstract

Európában annyira elterjedt nézetté vált, hogy a kétnyelvűség kivételes jelenség (Bartha, 2009, 145. o.), hogy ez Magyarországon is meghatározza a nyelvekről való gondolkodást. Magyarországon emellett jellemzően a sztenderd nyelvi ideológia mentén ítélik meg a beszélők a kétnyelvűeket, vagyis „a kétnyelvűséggel kapcsolatos nyelvideológiai koncepciók, tévhitek a sztenderd, normatív, a változatosságot kizáró nyelvészeti felfogással kar­öltve formálódnak, értelmeződnek újra a mai napig különféle kontextusokban” (Bartha, 2009, 149. o.). Tanulmányomban ezt részletezem 18–24 éves nyelvtanulókkal végzett kutatásom alapján, és bemutatom, hogy milyen magyar nyelvről szóló nézetekkel mu­tatnak összefüggést a kétnyelvűségről szóló nyelvi ideológiák. Kitérek a nyelvtanulási motiváció szerepére is. Kvantitatív kutatásomban (n=507) magyarról és nyelvtanulásról szóló nézeteket gyűjtöttem kérdőív segítségével, és főkomponens-elemzés után összefüggéseket kerestem Pearson-féle korrelációs együtthatók számolásával. Az eredmények szerint a tanulók kétnyelvűségről vallott nézetei összefüggnek azzal, hogy mennyire kaptak tanáraiktól preskriptív szemléletű anyanyelvi nevelést, illetve azzal, hogy ők maguk milyen mértékben hívei a preskriptív ideológiának. Ezen kívül a kétnyelvűséggel kapcsolatos nézetekkel a tanulók asszimilációs félelme és nyelvi előítéletessége is korrelált. A kétnyelvűségről szóló tévhiteket tehát a mai napig táplálja az a preskriptív, purista és előítéletes nyelvszemlélet, mely a sztenderd nyelvi kultúrával összefügg, és jelen van Magyarországon. Eredményeim szerint még az igen motivált nyelvtanulók is azt vallják, hogy „a kétnyelvűvé válás egyedüli természetes módja az, ha valaki kisgyermek korában, a családjában tanul meg két nyelvet” (Bartha, 2009, 147. o. alapján megfogalmazott item a kérdőívben). Tanulmányomban kiemelem a magyartanárok és a nem nyelvszakos tanárok szerepét a kétnyelvűséggel kapcsolatos tévhitek fenntartásában, és amellett érvelek, hogy a nyelvtanulási motiváció kutatásában is nagyobb figyelmet kell szentelni a nyelvtanulási hiedelmeknek, mert a motiváció összekapcsolódik azokkal, tőlük nem elszakítható.

Actions (login required)

Edit Item