Identitás és nyelvhasználat a határ két oldalán : Kárpátaljai és magyarországi hallgatók összehasonlító elemzése = Identity and language use across the border : A comparative analysis of students from Transcarpathia and Hungary

Kiss, Anita and Pallay, Katalin (2025) Identitás és nyelvhasználat a határ két oldalán : Kárpátaljai és magyarországi hallgatók összehasonlító elemzése = Identity and language use across the border : A comparative analysis of students from Transcarpathia and Hungary. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 4 (3). pp. 34-62. ISSN 27866718

Preview

Text 2_Kiss_Pallay.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (621kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a Nyíregyházi Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatóinak nemzeti, nyelvi és vallási identitását vizsgálja összehasonlító megközelítésben. A kutatás aktualitását az adja, hogy olyan csoportokat vizsgál, amelyek tagjai földrajzilag közel élnek egymáshoz, de különböző országokban és eltérő társadalmi kontextusban. Az adatfelvétel online kérdőív segítségével zajlott, amely a hallgatók hazafelfogását, nyelvhasználatát és vallásosságát térképezte fel. A kutatás célja annak feltárása volt, hogyan formálódik a fiatal magyar hallgatók identitása többségi és kisebbségi helyzetben, valamint miként hatnak rá nyelvi, társadalmi és kulturális tényezők. A kutatás tervezésekor feltételeztük, hogy a kárpátaljai magyar adatközlők pozitívabban ítélik meg a nyelvjárási beszédet a magyarországiaknál. Továbbá, hogy a két csoport adatközlői különbözőképpen definiálják a nemzeti identitásukat, és eltérően értékelik azt, hogy mi alapján tekinthető valaki magyarnak. Végül feltételezzük, hogy a vallás a kárpátaljai magyar hallgatók identitásában fontosabb szerepet kap, mint a magyarországiaknál. A kutatás során a felállított hipotézisek beigazolódtak. Az eredmények szerint a magyarországi hallgatók identitásában hangsúlyosan jelenik meg az állampolgársághoz és a születési helyhez kötődő megközelítés, míg a kárpátaljai hallgatók inkább a kulturális és regionális kötődést, valamint a vallási és nyelvi elemeket helyezik előtérbe. A nyelvhasználati attitűdök vizsgálata feltárta, hogy a kárpátaljai hallgatók nyitottabban viszonyulnak a nyelvjárásokhoz és a kódváltáshoz, míg a magyarországi hallgatók körében erősebb a köznyelvi norma presztízse. A vallásosság vizsgálata pedig rámutatott, hogy a kisebbségi közegben a vallás és a vallásgyakorlás erősebb identitásképző tényezőként jelenik meg. A kutatás hozzájárul a magyar hallgatók identitásának mélyebb megértéséhez, rávilágítva, hogy a nyelvhasználat, a kulturális kötődés és a nemzeti önmeghatározás különböző hangsúlyokkal, de szorosan összefonódva van jelen a többségi és kisebbségi környezetben. | This study compares the national, linguistic, and religious identity of students at the University of Nyíregyháza and the Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education. The research is relevant because it examines groups whose members live close to each other geographically but in different countries and different social contexts. Data were collected through an online questionnaire exploring students’ sense of homeland, language use and religiosity. The research aimed to examine how the identity of higher education students is formed in majority and minority contexts and how it is influenced by linguistic, social and cultural factors. When planning the research, we assumed that Hungarian respondents from Transcarpathia would have a more positive view of dialectal speech than those from Hungary. Furthermore, we assumed that the respondents in the two groups would define their national identity differently and would have various opinions on what constitutes Hungarian identity. Finally, we assumed that religion would play a more important role in the identity of Hungarian students in Transcarpathia than in Hungary. The hypotheses were confirmed during the research. The findings show that students in Hungary tend to define identity in terms of citizenship and birthplace, while Transcarpathian students emphasise cultural and regional belonging, as well as linguistic and religious factors. The analysis of language attitudes revealed that Transcarpathian students are more open to dialect use and linguistic diversity, whereas Hungarian students place a higher prestige value on standard language. The study of religiosity indicates that in minority settings, religion and religious practice serve as stronger factors in shaping identity. The research deepens the understanding of identity among Hungarian students, showing how language use, cultural ties, and national self-definition are interconnected but weighted differently in majority and minority environments.

Actions (login required)

Edit Item