Beyond the signs: multimodal approaches in analysing multilingual landscapes in Transcarpathia (Ukraine) = A jeleken túl: multimodális megközelítések a kárpátaljai többnyelvű nyelvi tájkép elemzésében

Máté, Réka and Hires-László, Kornélia (2025) Beyond the signs: multimodal approaches in analysing multilingual landscapes in Transcarpathia (Ukraine) = A jeleken túl: multimodális megközelítések a kárpátaljai többnyelvű nyelvi tájkép elemzésében. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 4 (3). pp. 63-86. ISSN 27866718

Preview

Text 3_Máté_Hires-László.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (876kB) | Preview

Abstract

This study investigates the multilingual and multimodal dimensions of the linguistic landscape (LL) in Transcarpathia, a historically contested borderland region of western Ukraine marked by political transformations, demographic shifts, and an ongoing conflict. Home to Ukraine’s largest Hungarian minority, the region has witnessed the gradual restriction of minority language rights through legislation such as the 2017 Law on Education and the 2019 State Language Law, alongside intensified de-Russification policies after 2022. Against this backdrop, the project Cross-Border Language Accessibility in Public Life explores how language policy, multilingual practices, and community agency intersect in public signage and communicative spaces. Building on previous research of the Antal Hodinka Research Centre for Linguistics, our approach integrates multimodal and ethnographic methods to examine not only the textual content of signs but also their visual, spatial, material, and sensory dimensions. Data collection combined geosemiotic analysis, video- and sound-recordings, and ethnographic fieldwork, including semi-structured walking interviews with local officials, school directors, entrepreneurs, and community leaders. Photo-elicitation techniques further revealed subjective interpretations and emotional responses to signage. The findings highlight how multilingual public texts function as ideological instruments that both reflect and reshape identity politics, particularly as bilingual signs are replaced with monolingual Ukrainian ones. Multimodal observations also demonstrate that signs’ material decay, spatial positioning, and sensory environments embody symbolic struggles over memory and belonging. By foregrounding the agency of sign producers and the lived experiences of minority communities, this study argues that LL research must move beyond static documentation toward multimodal, multisensory, and actor-centred perspectives. Such approaches not only capture the complexities of multilingualism under conditions of war and shifting policy but also provide critical insights into how minority languages adapt, resist, or fade within contested borderland societies. | A tanulmány a nyelvi tájkép (LL) többnyelvű és multimodális dimenzióinak vizsgálatát mutatja be Ukrajna nyugati határvidékén, Kárpátalján. A régió történelmi múltja, politikai átalakulásai, demográfiai változásai és egy jelenleg is folyó fegyveres konfliktus mind jelentős hatással vannak a nyelvhasználatra. A térségben él Ukrajna legnagyobb magyar közössége, amelynek nyelvi jogai az utóbbi években fokozatosan szűkültek. Ezt többek között a 2017-es oktatási törvény, a 2019-es államnyelvtörvény, valamint a 2022 után felerősödő derusszifikációs politika befolyásolta. E kontextusban a Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben című projekt azt vizsgálja, miként fonódik össze a nyelvpolitika, a többnyelvű gyakorlat és a közösség a közterületi feliratokban és kommunikációs terekben. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont korábbi kutatásaira építve módszertanunk egyfajta sokrétű, etnográfiai módszerekben gyökerező megközelítést alkalmaz, amely nemcsak a kihelyezett táblák nyelvi tartalmát, hanem vizuális, térbeli, szenzoros dimenzióit is elemzi. Az adatgyűjtés geoszemiotikai elemzést, videó- és hangfelvételeket, online és offline térben megvalósuló elemzéseket, valamint etnográfiai terepmunkát foglalt magában, beleértve a félig strukturált „sétáló” interjúkat, helyi tisztviselőkkel, iskolaigazgatókkal, vállalkozókkal, közösségi és vallási vezetőkkel való beszélgetéseket. A kutatás célja feltárni a közterületi feliratokhoz fűződő szubjektív értelmezéseket és érzelmi reakciókat is. Az előzetes eredmények rámutatnak arra, hogy a többnyelvű nyilvános szövegek ideológiai eszközként is működnek, amelyek egyszerre tükrözik a nyelvpolitika aktuális törvényi kereteit, lehetőségeit, különösen akkor, amikor a kétnyelvű táblákat egynyelvű ukrán feliratok váltják fel. A megfigyelések azt is kimutatták, hogy a táblák állapota, térbeli elhelyezése, környezete egyfajta szimbolikus küzdelmeket is megtestesít. A feliratokat kihelyezők ügynöki szerepére és a kisebbségi közösségek tapasztalataira összpontosítva a tanulmány bemutatja, hogy a nyelvitájkép-kutatásnak túl kell lépnie az egyszerű fotódokumentáción, és sokrétűbb, összetettebb megközelítések felé kell fordulnia. A tanulmányban bemutatott módszerek nemcsak a többnyelvűség összetettségét ragadják meg a háborús körülmények és a folyamatosan változó nyelvpolitika fényében, hanem betekintést nyújtanak abba is, miként alkalmazkodhatnak, maradhatnak fenn vagy tűnhetnek el kisebbségi nyelvek határmenti közösségekben.

Actions (login required)

Edit Item