A sertéshús eredetű élelmiszerpazarlás gazdasági elemzése Magyarországon

Hubert, Klára and Szűcs, István (2017) A sertéshús eredetű élelmiszerpazarlás gazdasági elemzése Magyarországon. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 66 (2). pp. 141-161. ISSN 0230-1814

Preview

Text 05ÁTT 2017_2_belív FINAL_low.pdf Download (438kB) | Preview

Abstract

Globálisan és hazai szinten is jelentkező probléma a már előállított és a végső felhasználóhoz (fogyasztóhoz) eljuttatott élelmiszerek pazarlása, „kidobása”, mely nemzetgazdasági szinten jelentős hatékonyság-veszteséget eredményez. Míg világviszonylatban mintegy 1,3 milliárd tonna nagyságrendű élelmiszerhulladékot említ a FAO, 2011 tanulmánya, addig hazánkban 1,8 millió tonnára becsülik az élelmiszerszemét éves mennyiségét, amely magába foglalja a termeléstől a fogyasztásig minden szegmens hulladékát. A Magyar Élelmiszerbank, 2015 által közölt lakossági, azaz háztartási élelmiszerhulladék mennyisége mintegy 400 000 tonna. Célkitűzéseinknek megfelelően a kidobott élelmiszerszemét mennyiségéhez hozzárendeltük azokat az inputokat, - naturáliában és pénzértékben kifejezve, - amelyek a termelés során felmerültek. Ezzel a módszerrel azt szeretnénk tudatosítani, hogy a kommunális hulladékba kerülő végtermékkel - jelen esetben sertéshússal - mennyi erőforrást (pl. a takarmány-előállításhoz kapcsolódóan: földterületet, vizet, műtrágyát, növényvédőszert, vetőmagot, gázolajat és villamos energiát) kötnek le úgymond feleslegesen az élelmiszervertikumban. A magyar háztartások által a legnagyobb mennyiségben vásárolt hús- és húsféle a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 2012-2014 adatai szerint - a baromfihúst követően - a sertéshús, melyből évente átlagosan 243 200 tonna kerül bevásárlókosarunkba. A két húsféleség között a 2010-2011-es időszakban a belföldi felhasználást illetően épp ellentétes tendencia volt tapasztalható, ugyanis ebben az időszakban közel 6 000 tonnával több sertéshúst vásároltunk, mint baromfihúst. Kalkulációink szerint a megvásárolt nyers sertéshús 10%-ának pazarlásával együtt 5 690 hektár búza földterület és 5 760 kukorica földterület lekötése hiábavaló az élelmiszervertikumban. A takarmány alapanyagát jelentő búza- és kukorica darálás során elpazarolt villamos energia mennyisége mintegy 967 270 kW, melynek pénzértéke 191 millió Ft. A pazarlásból eredő lekötött víz mennyisége – a búza- és kukorica termelést figyelembe véve – 72 millió m3. Mindöszszesen mintegy 1 843 millió Ft-nak megfelelő anyagjellegű ráfordítás tulajdonítható a hízósertések takarmány-előállításának, a magyar háztartások, valamint a közétkeztető-, és vendéglátó szektor sertéshúspazarlásának, amennyiben 10%-os pazarlással kalkulálunk. Az MNB, 2016 által közölt középárfolyamon számolva ez az érték mintegy 6 millió eurónak felel meg.

Actions (login required)

Edit Item