Sünök a 20. század második felének magyar költészetében: Takáts Gyula, Balla Zsófia, Csukás István versei

Újváriné Tüskés, Anna (2025) Sünök a 20. század második felének magyar költészetében: Takáts Gyula, Balla Zsófia, Csukás István versei. In: Állatszimbolika: Vizuális és verbális interakciók az európai kultúrtörténetben. SZTE BTK Animalia Kutatóközpont, Szeged, pp. 91-104. ISBN 9789636880743

Preview

Text 2.187.animalia_002_091-104.pdf - Published Version Download (928kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a sün alakjának megjelenését vizsgálja a 20. század második felének magyar lírájában, különös tekintettel Takáts Gyula, Balla Zsófia és Csukás István műveire. A sün mint szimbólum, illetve antropomorfizált figura különböző költői szerepeket tölt be: megjelenik az egyedüllét, a függetlenség, a családi dinamika és az ember és természet közötti viszony allegóriájaként. Takáts filozofikus hangvételű verse az érzelmi határokat és az önállóságot tematizálja, míg Balla és Csukás gyermekverseiben a játékosság, a humor és a hétköznapi élet mesei tükörképe dominál. Balla versében a süncsalád éjszakai ünnepe elevenedik meg, Csukás a családi összetartozás és a személyes tér iránti vágy konfliktusait dolgozza fel. A tanulmány rávilágít arra, hogy a sün motívuma változatos stílusokban és tematikákban képes megjelenni, a filozófiai elmélyedéstől a meseszerű történetmesélésig, sajátos helyet foglalva el a korszak költői képzeletvilágában.

Actions (login required)

Edit Item