A mezőgazdaság 4.0 kihívása az állattenyésztésben, avagy mit jelent a szakmai adatanalízis?

Pajor, Gábor (2019) A mezőgazdaság 4.0 kihívása az állattenyésztésben, avagy mit jelent a szakmai adatanalízis? ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 68 (3). pp. 211-220. ISSN 0230-1814

Preview

Text 31_03att_2019_03.pdf Download (384kB) | Preview

Abstract

A szerző kettős céllal írta meg cikkét. Az iparszerűen termelő gazdaságok és a közigazgatási adatgyűjtés már most is annyi és olyan minőségű digitális adatot szolgáltat a napi állattenyésztési termelés folyamatairól, amely alkalmas szakmai elemzések elvégzésére. A dolgozat másik célja, hogy a mezőgazdaságban elterjedt, tapasztalatokon és megérzéseken alapuló megközelítéseket adatalapú elemzésekkel egészítse ki. Ez a három pillér (tapasztalat, megérzés, adat) együtt, jelentős lökést adhat a mezőgazdasági termelés jelenlegi, 40%-s hatékonyságának (Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója 2017-2050) emelésére. A cikkben a hazai sertéstartás mindennapi eredményességét és a sertéstartásban jelentkező sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának (PRRS) hazai gazdasági kártételét vette górcső alá. A sertéstartás eredményességének vizsgálatakor az a tapasztalat, hogy a jelenlegi, hónapról-hónapra történő eredményességi elszámolások nem nyújtanak képet arról, hogy milyen jelenségek húzódnak meg a számok mögött. Sertéshízlalásban a havi bevételt és kiadást (3,5 - 4 hónapos átlagos hízlalási időszakot és hetente új termelési csoportok indulását alapul véve) hozzávetőlegesen 15 termelési csoport (rotáció) eredményei adják. Ezek összevonásával nincs kép arról, hogy valójában melyik rotáció miképpen járult hozzá az eredményességhez vagy éppen miképpen rontotta le azt. A szerzők elemzése alapján kiderült, hogy az egyes rotációk eredményei között jelentős, akár 50%-os eltérés is van. A PRRS gazdasági kártételével kapcsolatban a NÉBIH által gyűjtött 22 gazdaság kétéves adatait elemezte a 2017-2018-s évek vonatkozásában. Olyan gazdaságokat választott, amelyek mentes vagy vakcinázott stabil állapotból kerültek a PRRS akut fázisába. Elemzésében a PRRS fertőzöttség 4 fázisát állította be: akut befertőződés, masszív vakcinázás, megnyugodott krónikus és mentes szint. Masszív vakcinázás időszakában az állomány valamennyi egyedét oltották került PRRS elleni vakcinával, 3 hetes időközzel. Megnyugodott krónikus szint esetén a szaporodásbiológiai ciklusnak megfelelően a kocák és az utódállományok csak egyszer voltak oltva. Elemzései szerint PRRS hatására nagy a fluktuáció a tenyészkocák esetében, nő a selejtezés. Jelentősen emelkedik a kiesett/fialt kocák aránya. Megnyúlik a hízlalási idő, emiatt összetorlódnak a hízlalási csoportok. Nő a leadási veszteség, hullámzik az elhullás mértéke. Egy PRRS járványkitörés még fél évvel később is érezteti hatását. Ugyanakkor már a járványkitörés előtt hónapokkal megjelenhetnek olyan jelek, melyek a fertőzöttség megjelenésére utalhatnak.

Actions (login required)

Edit Item