A gyepre alapozott állattenyésztés szerepe és az állattenyésztéssel kapcsolatos szemléletváltás szükségessége napjainkban

Póti, Péter and Gyuricza, Csaba (2021) A gyepre alapozott állattenyésztés szerepe és az állattenyésztéssel kapcsolatos szemléletváltás szükségessége napjainkban. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 70 (2). pp. 82-105. ISSN 0230-1814

Preview

Text 15_ATT 2021_2_FINALr.pdf Download (526kB) | Preview

Abstract

A közlemény célja egy olyan tudományos összefoglalás, amely rendszerszerűen segít tisztázni az állattenyésztés - ezen belül kiemelten a kérődző állatok és a gyepre alapozott állattartás – helyét és szerepét a fenntartható fejlődés, az egészséges táplálkozás és a környezet védelme szempontjából. Az alsóbbrendű autotróf és heterotróf élőlények, anyagcseréjük révén, már a magasabb rendű vadonélő és haszonállatok megjelenése előtt is befolyásolták környezetüket, ahogyan teszik ezt napjainkban is. A rostbontás, ezen belül a nyersrost legnagyobb hányadát kitevő cellulózbontás a természetben a talaj felszínén, a talajban vagy a magasabb rendű állatok szervezetében megy végbe. A bontást elsősorban mikrobiális szervezetek végzik, de végbemehet az ember által befolyásolt módon is, amely ökológiai szempontból meghatározza az ember számára való hasznosság mértékét. Bármelyik módon, azaz spontán a környezetben mikrobák által, az állati szervezetben, vagy ipari technológia által, történik az elsődlegesen autotróf élőlények által létrehozott szerves anyagok bomlása a folyamat végén a helyi adottságok, a magasabb rendű állatokban történő hasznosulás vagy a technológia függvényében, térben és időben eltérő mértékben és módon, de végeredményben az eredeti állapot áll vissza. A szén esetében CO2 és metán, a nitrogén vonatkozásában pedig nitrogén-oxidok és N2 keletkezik. Az, hogy eközben az emberiség mit és milyen mértékben és hogyan hasznosít, azaz a szén és a nitrogén mikor, meddig és milyen szervesanyagokba épül be emberi beavatkozás esetén nagyrészt rajtunk múlik. Az erdők után a gyepek és legelők a Föld legfontosabb szárazföldi ökoszisztémái. A szárazföldi felület hozzávetőleg 26%-át gyep borítja. Amennyiben ehhez hozzávesszük a szavannás, erdei, cserjés és tundra jellegű gyepeket is, úgy a Föld szárazföldi felszínének csaknem 40%-a gyepfelület. A szakszerűtlen gyephasználat környezetkárosító, ugyanakkor a szakszerű gyephasználat és legeltetés mintegy 30-35%-ban járulhat hozzá az emberiség hús-, ennél kisebb mértékben tej-, valamint természetes ipari alapanyagok, így például a bőr és gyapjú ellátásához. Eközben javul a talaj termőképessége és csökken az erózió és a defláció kockázata. Megállapítható tehát, hogy nem elsősorban a kérődző haszonállatok jelentenek környezeti kockázatot, hanem a szakszerűtlen állattartás, a nem megfelelő szakértelem, továbbá a mezőgazdasági, ezen belül az állattenyésztési alapanyagokat helyettesítő, vegyipari alapanyaggyártás. A növényevő állatok példát mutatnak korunk egyik legnagyobb problémájának a megoldására, azaz a nagy mennyiségű biológiailag lebontható biomassza hasznosításra, ennek révén pedig a légkör és a talajvíz védelmére, valamint talajaink szervesanyag tartalmának növelésére. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben és hogyan hasznosítja az emberiség a biológiailag lebontható biomasszát.

Actions (login required)

Edit Item