A zágrábi katedrális 17. század végi könyvtárából elszármazott régi nyomtatványok horvát és magyar gyűjteményekben II. – A Mikulić-féle kötéstípus kutatásának újabb eredményei

Szoliva, Gábriel (2025) A zágrábi katedrális 17. század végi könyvtárából elszármazott régi nyomtatványok horvát és magyar gyűjteményekben II. – A Mikulić-féle kötéstípus kutatásának újabb eredményei. MAGYAR KÖNYVSZEMLE, 141 (3). pp. 293-306. ISSN 0025-0171

Preview

Text 19851-ArticleText-84938-2-10-20251229.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A zágrábi katedrális könyvtárának régi nyomtatványai – amelyeket ma a zágrábi Metropolitanska knjižnica állományában találunk – 1692 körül új, egységes kötést kaptak. A könyvkötő középkori pergamen kódexek lapjainak kisebb-nagyobb részleteit ragasztotta a könyvtáblákra borítás gyanánt. Az így létrejött kötéstípus, amely leginkább a félbőr kötésre emlékeztet, a horvát szakirodalomban a „Metropolitanski uvez” elnevezéssel szerepel. Abban tér el leginkább a félbőr kötéstől, hogy a táblák külső oldalán papír helyett kódextöredék található. Noha e kötések többségét a Metropolitanska knjižnica őrzi, néhány közülük felbukkan más horvát és magyar gyűjteményekben. A sajátos kötéstípusra ezért 2022 óta a „Mikulićev uvez” vagy „Mikulić-féle kötés” megnevezéssel hivatkozom, felidézve ezzel a bekötést megrendelő zágrábi püspök, Aleksandar Mikulić (1688–1694) nevét. Tanulmányom első részében, amely a Magyar Könyvszemle 2022/4-es számában jelent meg, a Metropolitanska knjižnica állományán kívül azonosított 70 Mikulić-féle kötet leírását tettem közzé. A jelen tanulmány újabb 10 könyvvel bővíti a törzsgyűjteményen túl megtalált Mikulić-féle kötések körét. Köztük van egy különleges példány Szlavónbród (Slavonski Brod) ferences kolostorának könyvtárából, amely a 13. századi Breviarium notatum Strigoniense szanktoráléjának (BNS II) két töredékét őrizte meg. A különleges kézirat mostanáig azonosított 274 töredéke közül 258 a Metropolitanska knjižnicában található, a többi 16 pedig más gyűjteményekben. Az újabb eredmények fényében a Mikulić-kötések jövőbeli kutatását azon horvátországi plébániákon kell folytatni, ahol zágrábi kanonokok szolgáltak plébánosként 1700 és 1850 között. Ebben az időszakban ugyanis többnyire kanonokok férhettek hozzá a székesegyház könyvtárához, és az általuk kikölcsönzött könyvek egy része soha nem került vissza a törzsgyűjteménybe.

Actions (login required)

Edit Item