Volga-vidéki etimológiák III. = Etymologies from the Volga Region : Part III

Agyagási, Klára (2025) Volga-vidéki etimológiák III. = Etymologies from the Volga Region : Part III. NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2025 (121). pp. 5-21. ISSN 0029-6791

Preview

Text 21268-Cikkszovege-85000-1-10-20251229.pdf - Published Version Download (494kB) | Preview

Abstract

A Volga–Káma vidék rokon és nem rokon nyelvi kapcsolatainak a kutatása a 20. század elején kétoldalú nyelvi vizsgálatokkal kezdődött a történeti-összehasonlító módszer alkalmazásával. Ezt a fázist azonban már az 1980-as évek elején felváltotta az areális nyelvészeti szemléletmód a szociolingvisztika dominancia fogalmával kiegészülve, melynek köszönhetően a lexikális kölcsönzések vizsgálata során a domináns nyelveknek a nem domináns nyelvekkel való kapcsolatai mellett a nem lexikális nyelvi hatások is terítékre kerültek, és e kapcsolati hálóban rendszerszerűen jelentek meg a közvetített nyelvi kölcsönzések esetei. Azonban az ilyen irányú kutatás intenzitása is alábbhagyott az ezredforduló tájékán. Ennek oka a nyelvtörténeti források nem kellő számában, az egyes nyelvek történeti hangtanának nem megfelelő szintű kidolgozottságában és az akkor még kiadatlan nagy nyelvjárási korpuszok használatának korlátozott lehetőségében keresendő. A cikk szerzője a helyzet megváltozására hívja fel a figyelmet, és a csuvas szókészlet három lexémájának etimológiai vizsgálatán keresztül bemutatja, hogy a források széles körének és az új kódmásolási elméletnek az alkalmazásával milyen részletességgel ragadhatók meg a térségben a tatárjárás óta lezajlott nyelvi folyamatok, melyek speciálisan csak areális nyelvészeti keretben értelmezhetőek. | Research into linguistic relations across related and unrelated languages of the Volga–Kama Region started with bilateral investigations in the early twentieth century, using the historical-comparative method. However, that phase was replaced by the approach of areal linguistics in the early 1980s, complemented by the notion of sociolinguistic dominance, due to which fact, in investigating lexical borrowings, non-lexical linguistic influences were considered along with the relationships between dominant and non-dominant languages, and cases of indirect linguistic borrowing systematically appeared in that network of correspondences. But the intensity of such research also decreased around the turn of the millennium. The reasons for that decrease can be found in the inadequate number of available historical sources, the insufficient degree of elaboration of the historical phonologies of some languages, and in the restricted possibilities of the use of then still unpublished large dialect corpora. The author of the present article draws the reader’s attention to the need for overcoming that situation, and shows, via an etymological investigation of three lexemes of Chuvash, how elaborately one can use a wide array of sources and employ a recent theory of code copying to account for the linguistic developments having occurred since the Mongol invasion, developments that can only be interpreted in specifically areal linguistic terms.

Actions (login required)

Edit Item