Névadók és névhasználók az Árpád-korban = Name-givers and name-users in the age of the Árpád dynasty

Hoffmann, István (2025) Névadók és névhasználók az Árpád-korban = Name-givers and name-users in the age of the Árpád dynasty. MAGYAR NYELV, 121 (4). pp. 385-399. ISSN 0025-0228

Preview

Text Hoffmann_MNy_25-4.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (403kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az Árpád-korból fennmaradt helynévi források hasznosításának lehetőségeit tekinti át. E nyelvi elemek nyelvtörténeti és történettudományi felhasználásának régi hagyományai vannak a magyar tudományosságban, amelynek egyik kritikus pontja a nyelv és az etnikum viszonyának a kezelése. A helynevek nyelvi és etnikai azonosító szerepét finomíthatjuk a helynév-rekonstrukció módszerével, amely a neveket komplex összefüggésrendszereiben elemzi. Különösen nagy jelentősége van ennek a helynévkölcsönzések vizsgálatában, A helynévi adatok lokális nyelvi értéke eltérő módon értelmezhető a különböző névfajták esetében. E tekintetben legmegbízhatóbb forrásként a mikronevek használhatók. A víznevek esetében a korábbiaknál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az egyes folyószakaszok megnevezéseinek. A településnevek eltérő szocioonomasztikai értékét a népnévből, illetve a személynévből alakult településnevek példáján mutatja be a tanulmány. A tárgyalt esetek jól jelzik e vizsgálati módszerek lehetőségeit és korlátait is. | This study reviews the possibilities of using toponymic sources preserved from the age of the Árpád dynasty. The use of these elements in the domains of language history and in history has a long tradition in Hungarian research, one of the critical points of which is the treatment of the relationship between language and ethnicity. The linguistic and ethnic identification role of toponyms can be refined using the method of place name reconstruction, which analyses names in their complex networks. This is particularly important in the study of place name borrowings. The local linguistic value of toponymic data can be interpreted differently for different types of names. In this respect, microtoponyms can be used as the most reliable source. In the case of hydronyms, greater importance should be given to the names of individual river sections than before. The study illustrates the different socio-onomastic values of settlement names using the example of settlement names formed from ethnonyms and personal names. The cases presented clearly illustrate both the possibilities and limitations of these research methods.

Actions (login required)

Edit Item