A relatív melléknevek szemantikájához = On the semantics of intersectively gradient Hungarian adjectives

Nagy, L. János (2025) A relatív melléknevek szemantikájához = On the semantics of intersectively gradient Hungarian adjectives. MAGYAR NYELV, 121 (4). pp. 437-446. ISSN 0025-0228

Preview

Text NagyLJ_MNy_25-4.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (385kB) | Preview

Abstract

A cikk a melléknév kategória jelentésintenzitásának skaláris természetét elemzi. Javasol egy olyan leírást, amely a melléknév kategória belső szerkezetének és más szófaji kategóriákkal való kapcsolatának jobb megértéséhez vezet, s hozzájárul a kategoriális fokozatiság pontosabb megértéséhez. A nyelvi komponensszerkezeteket és ezek konstrukcióit mutatja be, amelyek jelentésük skaláris jellegét szolgálják. Az írás tárgyát a holista funkcionális megközelítés nézőpontjából szemléli (Tolcsvai Nagy szerk. 2017), hozzákapcsolva magyar nyelvtani előzményeket is. A cikk a szótárak, irodalmi szövegek, a hétköznapi nyelvhasználat nyelvi anyagára koncentrál a relatív melléknevek és szófaji kapcsolódásaik körében. Kiemeli, hogy a szófaji kategóriák gradienciája a lexikai jelentésből, az absztrakcióból, a sematizációból és a szintaktikai funkciókból táplálkozik. A jelentés skaláris természetét a szövegbeli funkciók és a közös figyelmi jelenet beszédcselekvései érvényesítik: értékelés, minősítés, elismerés, gúnyolódás, túlzás. A példákban a nyelvi funkciókon kívül stilisztikai, retorikai, publicisztikai és e-nyelvi hatások is jelen vannak. | This article seeks to contribute to describing the category gradience of Hungarian adjectives, while also outlining their features linking them to other form classes. The approach used builds on the holistic cognitive perspective (Osiris Nyelvtan, 2017), highlighting traditional Hungarian grammatical legacy. The way Hungarian language expresses the intensity of the meaning behind certain words takes centre stage, based on everyday language use, records in dictionaries, and examples in literature. These linguistic facts reflect stylistic, rhetorical, publicity-related, and e-linguistic effects, too. Thus, they illustrate nicely, how the gradience of form classes can be derived from the meaning found in dictionaries, from abstraction, schematization, and syntactic features. The scalarity of meaning is created by the role a given word plays in the text, and by the acts of speech completed during a scene of shared attention.

Actions (login required)

Edit Item